10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 1. Az írásbeliség kialakulása, az iratkezelés rendszerének változásai

A társadalom fejlődésének, szervezete és működése differenciálódásának velejárója az írásbeli ügyintézés bonyolultabbá válása; ez a folyamat hazánkban különösen a felszabadulás után gyorsult fel. Ennek következtében már 1948-ban hozzákezdtek a valamennyi szerv számára használható és használandó egységes iratkezelési és irattározási rendszer kialakításához. Ez a rendszer közigazgatási számrendszer néven ismert és 1949-1951 között volt érvényben. (6 . sz. melléklet) A közigazgatási számrendszerben az iratkezelés alapja az egységes iktatási és irattári rend, általában négytagú jelzőszámok alkalmazásával. Az előforduló ügyfajták osztályozása az államigazgatás felépítését követte és a fő tagolási rendszer a következő volt: 0.000 államigazgatás 1.000 vallás, tudomány 2.000 igazságügy 3.000 szociális ügyek, egészségügy 4.000 honvédelem 5.000 közbiztonság, rendészet 6.000 pénzügy 7.000 kereskedelem 8.000 mezőgazdaság 9.000 ipar, bányászat 10.000 árügyek, ellenőrzés A nagy számjegyes kód bővítésével a rendszert ágazatonként tovább lehetett bővíteni, például: 8.000 mezőgazdaság 8.200 mezőgazdasági termelés