9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.
6. A hatósági engedélyezési eljárás kialakulása és jelenlegi rendszere
szabványtervnek minősített tervek valamelyikének megfelelő építkezésre kért engedélyt, a 2000/1948. ÉKM számú rendelet alapján az építési, illetve a használatbavételi engedély illetékmentes volt. 1950-től - a tanácsrendszer kialakulásától - a magánépítkezésre vonatkozó hatósági engedélyezést tanácsrendeletek szabályozták . Ugyancsak 1950-ben lépett hatályba a közületi építkezések hatósági engedélyezését bevezető 93/1950. (III. 31.) MT számú rendelet , amely előírta, hogy „1. §. (1) Közületi magasépítkezésben az építkezés megkezdése előtt az építésügyi hatóság engedélyét (középítési engedélyt) kell kérni. (2) Közületi magasépítkezésre a középítési engedélyt városok területén a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, községekben a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke adja." A rendelet 8. §. (1) és (2) bekezdése az épület használatbavételével kapcsolatos építtetői és hatósági kötelezettségeket, illetve tennivalókat sorolja fel. A jogszabály részletes előírást tartalmaz az engedélykérelem mellékletét képező műszaki iratokról és tervrajzokról is. A fenti rendelet 1965. január 1-jéig volt hatályban, de ekkor már életben volt az Építésügyi Minisztérium 3/1964. (VIII. 28.) ÉM számú rendelete is, amely a magán- és középítkezést azonos elbírálás alá vonta és megszüntette azt a korábbi állapotot, amelyben tanácsrendeletekkel szabályozták az építési engedélyezési eljárást. Országosan egységes építési engedélyezési eljárást vezetett be, megszüntetve a magán- és középítkezések között tett megkülönböztetést. Országosan egységes építési engedélyezési el járás ettől az időtől, tehát csak 1964 óta van hazánkban . 1965. január 1. jeles nap a magyar építésügy történetében. Ekkor lépett életbe az építésügyről szóló 1964. évi III, törvény és végrehajtásaként a 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet. A törvény alapvető törekvésének - az építésügyi ágazat egységének megteremtése - érdekében egysége sen és átfogóan szabályozta az építésügy egészét . Az építkezések hatósági engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket IV. fejezete tartalmazza.
