9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

5. A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere. Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma

az 1958-ban bevezetett (a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2084/ 1958. (X. 11.) számú határozata) tervezői művezetői tevékenységet is. A kivitelezés meghatározott szakaszaiban kötelezővé, egyébként pedig csak lehetővé tette a tervezői művezetést, de csak a kivitelező jogainak sérelme nélkül. Ugyanakkor a Kódex messzemenően figyelembe vette a tervező érdekét is, amikor kimondta, hogy „a tervező hozzájárulása nélkül a terv lényegétől eltérni nem szabad". Új intézkedései közül említést érdemel a keretszerződés helyére lépő kapacitásszerződés, melytől a beruházási kooperáció erősödését remélték. A kapacitásszerződés, amely a beruházónak és a kivitelezőnek a tervezővel - elsősorban a határidőkben - előzetesen egyeztetett közös okirata, a kivitelezési tervdokumentáció készítésénél a tervező és a kivitelező együttműködését biztosító okmány. A kapacitásszerződés nem a konkrét tervezési és kivitelezési munka megindítását szolgálja, ezeknek közvetlen alapja a tervezési és kivitelezési szerződés. Az utóbbiak rendszerében lényeges változást a Kódex sem tartalmaz. Legfontosabb érdemi szabályozás az, hogy építés esetén az egész építkezésre egy szerződést kellett kötni, függetlenül a kivitelezés időtartamától. A Kódex a felelősség tekintetében sem hozott alapvető változást a kialakult gyakorlattal szemben, bár az egyes szervek felelősségét újraszabályozta, elhatárolta . Az adminisztratív úton hozott intézkedések a beruházási folyamat (tervezés + kivitelezés + technológiai szerelés) időtartamának maximalizálását illetően sem hoztak számottevő eredményeket. A beruházások megvalósításának rendkívül hosszú időtartama a magyar építőipar egyik legneuralgikusabb pontja. A beruházások elhúzódása, a késedelmes üzembehelyezés évről-évre milliárdos termeléskiesést okoz. Számítások szerint az 1960-as évek első felében egy 50-200 millió forint értékű beruházás tervezéséhez és kivitelezéséhez 6 év 9 hónap szükséges. És ennek az elméleti időtartamnak a betartására csak a nagyobb szervezettséggel és jó színvonalú műszaki gárdával rendelkező építőipari szervezetek vállalkoztak. A tényleges megvalósulási idő kb. 30 %-kal volt hosszabb a tervezettnél. A probléma jobb megértésére felsorolunk néhány, 1963-1965 között átadott lé-