9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

4. Az állami műszaki tervező szervezet kialakulása és fejlődése 1948-tól napjainkig

A bizottságok valamennyi tervezést végző szervezetre és magánszemélyre kiterjedő hatáskörrel működnek a fővárosban és a megyékben. Mivel a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy kisebb lakóegységekben, régiókban (pl. (fő)városi kerületekben, tájegységekben) külön bizottság működjön, Budapest Főváros Tanácsa a központi feladatokat ellátó fővárosi Építéstervezési Szakértői Bizottság mellett további hat körzetben (3-4 kerületet összefogva) állított fel bizottságokat. A bizottságok tagjai az építész-társadalom elismert, kiváló felkészültséggel és nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberei, felsőfokú oktatási intézmények, szakmai-társadalmi szervezetek, tanácsok munkatársai. Korábban már szóltunk arról, hogy az 1970-80-as évek fordulóján a beruházási rendszer korszerűsítése halaszthatatlanná vált. Az országos törekvésekkel összhangban, a beruházási szférában is meginduló változások alapvető célja a vállalkozásra és versenyre épülő dinamikus egyensúlyú beruházási piac megteremtése volt. Ennek érdekében tett intézkedések egyike a versenytárgyalásnak, mint vállalkozási formának a bevezetése 1983. január l-jén

. Ekkor lépett ugyanis életbe a versenytárgyalási kötelezettség valamennyi építési szakágazatban, így az építéstervezésben is. Természetesen a kötelezettség nem azt jelenti, hogy valamennyi beruházást ilyen formában kell megtervezni, illetve felépíteni. De bizonyos körben, elsősorban állami és vállalati beruházásoknál, amelyek költségvetési hozzájárulásból valósulnak meg (például: lakóházkarbantartási-fenntartási, tatarozási munkáknál, egyes kommunális, kulturális, egészségügyi beruházások esetében) különösen célszerű a versenytárgyalási rendszer alkalmazása. Az építéstervezési versenytárgyalás célja: „az adott tervezési feladatot a legcélszerűbb építészeti, műszaki és gazdasági feltételekkel megvalósítani képes tervező kiválasztása". Ezért a verseny elbírálásának legfontosabb szempontja: a benyújtott műszaki tervmegoldás tartalma. Beruházási gyakorlatunkban a jogszabályi előírások ellenére - főleg az építtetők anyagi érdektelensége és a résztvevőknek az újtól való idegenkedése miatt - a versenytárgyalási rendszer kialakulása nehezen indult. Annak ellenére, hogy a problémák megoldásával számos vállalat megpróbálkozott (pl. a versenyeztetéssel kapcsolatos ügyrend kialakítása, saját versenytár-