9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

Előszó

lyan új értéket létrehozó tevékenység folyik, mint más termelő szektorban, de az iparág sajátosságai miatt (pl. idény- és vándorló jelleg) nem kezelhető együtt a többi iparággal. Ezért az építőipar a nemzetgazdaság önálló termelő ága, igen fontos területe. Jelentősége a gazdaságfejlesztés és az építőipari tevékenység közötti szoros kapcsolatból és kölcsönhatásból következik. Fontosságát és súlyát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy termelése 1986-ban a társadalmi össztermék 8,3 %-a, a nemzeti jövedelemnek 10,4 %át adja, és az aktív keresők 15,2 H-a (1987. évi adat) dolgozik az építőiparban. Három fő szakágazatra tagolódik: magasépítés, mélyépítés és építési szak- és szerelőipar. Az egyes csoportok az évi össztermelés (1985) mintegy 68,2 20,6-11,0 %-ét adják, Tulajdonjogi szempontból is hármas tagozódású: állami, szövetkezeti és magánkisipar. Az ágazatot alkotó szervezetcsoportok tekintetében a következőket foglalja magában: a/ állami építőipar, b/ szövetkezeti építőipar, c/ beruházó, tervező, kutató szervezetek, és d/ magánépítés. Ebben a kötetben az 1945 után keletkezett, az állami beruházó, tervező és kivitelező szervezetek, valamint a különböző szintű hatóságok prove- nienciájába tartozó, a leggyakrabban beruházásra kerülő és ezért a tervtá rakban a legnagyobb tömegben előforduló magasépítési létesítmények műszaki tervdokumentációit és ezek tartalmát vizsgáljuk

. Az építési beruházások körében számos, részben külön előírásban szabályozott tervfajta ismeretes, melyekkel jelen munkánkban nem foglalkozunk. Ilyenek pl. a típustervek, a magánlakásépítés egyszerűsített sorozattervei, a rendszerdokumentációk, a műemlék-átalakítások és helyreállítások tervei. Nem vizsgáljuk a hidak, alagutak, földalatti (beleértve a bányaművelési) és vízépítmények és technológiai szerelések, valamint a speciális és ritkán előforduló magas- és mélyépítési létesítmények műszaki tervdokumentációit sem. Feladatunk kettős. Egyrészt irattani alapkutatással tisztázni kellett a beruházás során keletkező műszaki tervdokumentumok sokféleségét, másrészt választ kellett adni a tervdokumentációkat alkotó tervrajz- és terviratfajták minőségére (az iratok információtartalmára) és minősítésére, a levéltári megőrzésre javasolt dokumentumok körére. Célunk, hogy munkánk első-