9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

9. Szógyűjtemény az építési műszaki tervdokumentumok köréből

A AJ eket több szempont szerint osztályozhatjuk: I. A készítési eljárás szerint lehet: 1. felmérési AJ , mely a terepen történő számítási és rajzi munka együttes eredménye. Közülük leglényegesebb az un. alapnj vagy teljesebben állami alapnJ . Ez rendszerint az egész állam területére kiterjedő, rétegvonalas, 1:2000-1:10 000 méretarányú, a tereptárgyakat, a növényzetet, a közigazgatási beosztást, az állami és szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás határvonalait is ábrázoló, felméréssel és állami ellenőrzéssel készült részletes AJ . A létesítmények (épület, út, vasút stb.) helykijelöléséhez, általános tervezéshez, az ipari-, mező- és erdőgazdasági üzemek gazdálkodásához, geológiai kutatásokhoz, bányák feltárásához, valamint a honvédelem céljait szolgáló kisméretarányú ruek összeállításához nyújtanak alapadatokat; 2. szerkesztett (vagy kartográfiai) AJ , amely a már meglévő térképanyagokból a szükséges összevonás, minősítés és cél szerinti kiválasztás útján jön létre. Típusai: a/ a valódi szerkesztett nj , amely a AJ re szigorúan jellemző szabályokra épül; b/ a térképi kép, amelyről elhagyták a Ajre jellemző matematikai alapot, jólehet annak alkalmazásával készítették, és csupán az alaptérképre rárajzolt tudományos szakanyag közlésére szorítkozik (pl. földtani AJ ); c/ a Ajvázlat (idegen nevén: croquis), amely már nem is rv, hanem ru felhasználásával valamilyen cél érdekében szerkesztik meg. Két típusa ismeretes: a magyarázó és a tudományos Ajvázlat; d/ a térvázlat (idegen nevén: skicc) a legszükségesebb adatokról való tájékoztatásra szolgál, sok esetben méretarány nélküli. Két típusa van: a futólagos térvázlat és a tájékoztató térvázlat. Az előző készülhet a terepen is, annak egyszerű szemrevételezése útján, így kizárólag eligazításra szolgál. Nélkülözi a méretarányt, legfeljebb égtáji jelzést ad. Az utóbbi AJ alapján készül, rajzilag alaposabban kidolgozott, és a vonatkozási anyagot dokumentálja. Legismertebb típusa a hírlapi térvázlat; e/ a kép AJ , a térvázlat újabb ága, elsősorban a turizmus szolgálatában alkalmazzák. Alapja a AJ , a terepet madártávlatból ábrázolják; f/ a képes rü képek segítségével adja meg a földrajzi, építészeti nevezetességeket, a jellemző növények és állatok előfordulásait úgy, hogy az ábrázolások (képek) az eredeti életteret magába foglaló táj, ország, kontinens határai közé kerüljenek. Ezek a Ajek főleg oktatási célt szolgálnak. A szerkesztett AJnél mindig az alapAj adja meg a AJÍ érték fokát. Sok szerkesztett AJ valóban AJ , még több a Ajvázlat, illetve a térvázlat, a