9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

9. Szógyűjtemény az építési műszaki tervdokumentumok köréből

Rétegszelvény —metszetrajz Statikai részletterv —-•» részletterv Statikai számítások —»» műszaki számítások Statikai terv Tervrajz, a tartószerkezetek sajátos terve, mely a kivitelezésre vonatkozó részletes információkat, utasításokat tartalmazza. Az építmények tartószerkezetei lehetnek vasbeton és (vagy) acélszerkezetek. Ennek megfelelően a rjek is kétfélék. 1. A vasbeton szerkezetek tervei általában a/ alapozási tervek, b/ födémtervek, c/ vasbeton részlettervek. Ezek a tervek tartalmazzák a szerkezeti elemek anyagaira, helyére, méreteire, az elemek vasbetéteinek anyagaira, méreteire, alakjára, helyére és a vasbetétek kapcsolataira vonatkozó valamenynyi szükséges adatot és ezen kívül minden más olyan adatot, információt, amely nélkül a kivitelezés nem lehetséges. Régebben (1950 előtt, a monolit építések idején) a födémtervet zsaluzási tervnek is hívták. A o/ek között jelenleg is így nevezik a monolit vasbeton szerkezetek és esetenként az előregyártott vasbeton szerkezetek külső méreteit pontosan meghatározó tervrajzot, melynek alapján zsaluznak és (vagy) sablont készítenek. A monolit vasbeton szerkezetek, illetve az előregyártott vasbeton szerkezetek vasvázának (armatúra) tervrajzát vasalási tervnek nevezik. 2. Az acélszerkezeteket általában az un. hálózati rajz és a szerkezeti elemek összefüggéseit megfelelő méretek és más fontos részletek megadásával egyértelművé tevő acélszerkezeti terveken ábrázolják, és szükség esetén tételszámozott anyagleosztási rajzot is készítenek. A darabjegyzék - régebbi nevén —*• anyagkivonat, súlyszámítás, anyagkimutatás - elhelyezhető a tervrajzon is, de különállóan is készülhet. A njek egyes darabjait „S" betűjellel és sorszámmal jelölik, pl. alapozási alaprajz S-l.