7. Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok. II. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1988. ÚMKL 201 p.

Források - XVI. Csanádi büntető törvényszék jegyzőkönyve, 1751.

Mihály esküdt jelenlétében megtartott, Csanád vármegye rabokat vizsgáló ítélőszéke, melyen az alábbi ügyeket intézték el és tárgyalták meg: Elsőként és mindenekelőtt felvették a csanádi csordából éjnek idején tolvajlással elhajtott négy rendbeli marha levágása miatt bebörtönzött, szolgáltató rendű Szakula János ügyét, akinek perét az 1.számú irat tartalmazza. A jóindulatú vallatás az A/ betűjel alatt.^ Szeged szabad királyi város jegyzőkönyvének kivonata B/ betűjel alatt. Végül a bíróság szine előtt hitelesített vallomás C/ betűjel alatt. Az l.szám alatti perirat tartalma a következő: 1.Felvették nemes Tarkó Imrének, az előbb említett vármegye tiszti ügyészének, mint felperesnek a bilincsben előálló Szakula Jánossal, mint alperessel szemben és ellenében majd bővebben kifejtendő lopás bűntette miatt indított perét. E tiszti ügyész, ügyészi jogaihoz ragaszkodva, keresetét a következőképpen adja elő: az említett alperes a legutóbb elmúlt 1750.évben, nem véve figyelembe, sőt inkább semmibe véve az isteni és emberi törvények szigorúságát, egyáltalán nem rettenve vissza attól, hogy több alkalommal, éspedig először a makói csordából a prédikátor űr tanyája mellett a véletlenül betévedt három tinó közül egyet ugyanott társaival, Kalmár Mihállyal és Györggyel alattomban befogjon, másodszor pedig az újonnan ismét visszacsatolt Csanád mezőváros gulyájából egy kétéves üszőt, harmadszor az imént említett Csanád mezőváros csordájából Szaponyi Józseffel és Kalmár Mihállyal / egy harmadikat/, végül negyedszer nemkülönben Tárnok pusztáról/egy negyediket/ a gyakran említett Szaponyi Józseffel és Macsa Györggyel a mondott prédikátor úr szállására titokban, éspedig éjnek idején lopva odahajtson, és onnan velük elhajtva, azokat a kárvallottak nagy kárára egyenlő akarattal és egyetértéssel