7. Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok. I. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1988. ÚMKL 179 p.

Források - I. A budai káptalan oklevele, 1222.

Pannóniáé Monté, iure ipsi incumbente, perpetuo possitíendam, nemine contradictcre pro tunc praesente, reliquissent, legitimig diebus et horis in facie eiusdem existendo. In ouius memóriám et firmitatem praesentes contulimus nostras litterag pendentis sigilli nostri munimine roboratas, Actum per manus honorabilis viri Sebastiani, lectoris ecclesiae nostrae, et Stephano custode. Die decima Septembris, Anno Milessirno ducentesimo vicessimo secundo. Mi, a budai egyház káptalanja, ezen oklevelünk tartalmával hírül adjuk, tudtára adva mindazoknak, akiket illet, hogy a legnagyobb .hódolattal vettük kézhez félve tisztelt.felséges urunknak, Andrásnak, Isten kegyelméből Magyarország stb.királyának egész esztendőre érvényes meghatalmazó levelét, mely Krisztusban atyánknak, Uriásnak, a pannonhegyi Szent Márton kolostor apátjának érdekében készült, s melyet királyi felség átadott neki, a szokott módon, egész esztendő folyamán elvégzendő tanúkihallgatásokhoz, idézésekhez, a (

lyőr vármegyében lévő Szent Vid és Urigan, Szent István, valamint Meréna és Szent Mihály falvakkal határos Hécze nevű falubirtok - melyet ugyanazon apát békésen birtokol^ - határainak megjárásához. és mindazokhoz, ami az ilyen eljárások során az ország szokásjoga szerint meg szokott történni, s moly /levelet/ mindenütt elfogadásra bocsátott ki; ugyanezen meghatal mázó levél tartalma szerint úgy határoztunk, hogy Örkényi' Domokos királyi emberrel együtt, akit a többi, név szerint jegyzékbe foglalt királyi ember között megneveztek, saját emberünket, tudniillik a tisztelendő férfiút, Bujái Bálint mestert, társunkat és kano-