6. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok. Bp. 1988. ÚMKL 259 p. ill.

II. Iratminták - 47.a Jegyzőkönyv (tanúvallomási)

47. a JEGYZŐKÖNYV (Tanúvallomási nJ ) Részlet a nádor rendeletére felvett tanúvallomási jegyzőkönyv ből: a Rákóczi-szabadságharc során Pécset ért pusztításról, az újjáépítés körülményeiről és a város státuszának vizsgálatáról (Pécs, 1726. december 31.) ELSŐ TANÚ, Pávics Mihály, főbíró, 41 éves. 1-sőre: tudja, hogy Miglio, Kurzc és Karafa osztogatott telket, házakat azoknak, akik Pécsett kívántak letelepedni. Ezeknek polgárjogot és írásokat adtak a telkekről. Másodikra: Igaz, hogy Hellebront és Sándor László vezetése alatt néhány ezer felkelő, akikhez csatlakozott több ezer paraszt is, betört a Felséghez mindig hűséges Pécsre és a városházán összvegyült kb. 1000 pécsi lakost legyilkolták, vagyonukat elvették, a privilégiumos és a telkekre vonatkozó leveleket széttépték. Tanú hallotta atyjától, aki az első provisor volt, hogy ez Pécs privilégiumos levelét átadta Kazó prépostnak, mely levelet semmilyen módon sem tudta visszakapni. A semmivé tett, felgyújtott üres városban csak romok maradtak, a nyomorult és szétszóródott lakók mégis hűek maradtak a Fölséghez. 4- re: Miután pedig elcsendesedtek a zavarok, a felgyújtott és elhagyott háziakat nagy uzsorával szerzett kölcségen kénytelenek voltak fölépíteni, vagy kijavítani, de sok ház még ma is elhagyott állapotban van, amit a vármegye is jól tud. 5- re: A megalakult magisztrátus zavartalanul gyakorolta joghatóságát az adás-vételi ügyekben, hisz maga is csak a magisztrátus előtt kötött szerződéssel vette házát, telkét, és ennek senki sem mondott ellen. A vesztőhelyet a város birtokolta, mikor ő iskolába járt, maga is látta, hogy több cigányt itt kínzásnak vetettek alá, sőt olykor a város meg sem engedte, hogy a megye használja ezt a helyet. Milyen állapotban volt a város, a kamarai igazgatás alatt, nom tudja, mert a tanú akkor még is-