6. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok. Bp. 1988. ÚMKL 259 p. ill.
Előszó - Bevezetés az irattanba
döntően meghatározza, és vannak olyanok is, amelyeknél a szervek egymáshoz való viszonyának semmi jelentősége nincs (3. táblázat). 3. táblázat Az Iratok osztályozása az lratképzók egymáshoz va )o viszonya alapján (Szisztematikus Irattan) fölérendeltséget Mellérendeltséget Alárendeltségét Semleges (belső ügyviteli és ügykezelési) iratok kifejező irat típusok Semleges (belső ügyviteli és ügykezelési) iratok engedély átirat beszámold a) ügyviteli iratok b) ÜQykezclési könyv felhívás (• megkeresés) előterjesztés előadói ív érkéz tetői:önyv felszólítás egyezmény felirat emlékezte tó iklatókönyv határozat egyezség fellebbezés feljegyzés mu t a tókönyv idézés Jegyzék felterjesztés munkanapló idegenszára mutatókönyv intézkedés szerződés felülvizsgálati munkaterv irattári sorkonyv Ítélet kérelem nyilvántartás (• szcrelftkönyv) körlevél indítvány összeírás irattári terv közlemény javaslat számadás órjegy leirat jelentés ügyviteli könyv raktári jegyzék meghagyás kérvény jegyzőkönyv nyilatkozat panasz nyilvántartókönyv parancs anyakönyv rendelet földkönyv szabályzat iktatókönyv törvény telekkönyv ultimátum vizlkönyv utasítás vádirat végzés 6. ) A forrásanyag vizsgálójának figyelemmel kell lenni az irat létrejöttének módjára, körülményeire, azaz az ügyvitelben elfoglalt helyére is. Az iratnak, mint az írásbeli ügyintézés termékének keletkezési folyamatát, az irat fejlődését a genetikus irattan vizsgálja. Ennek alapján az irat lehet: beadvány - kiadmány fogalmazvány - tisztázat eredeti irat - másolat hiteles irat - hamisítvány 7. ) Az iratok az ügyvitelben elfoglalt funkciójuk (szerepük) alapján két csoportra oszthatók.
