5. Útmutató az Új Magyar Központi Levéltár repertóriumainak elkészítéséhez. Összeáll. Szőcs Sebestyén. Bp. 1986. ÚMKL 81 p.

Függelék. Minták a repertórium készítéséhez

alá való helyezés, gyámpénztári kölcsön ügyek, kiskorúak házassági ügyei, nagykorúsítási ügyek. Az ügyintézés során keletkezett iratokat évenként sorszámosan iktatták és tárgykörök szerint irattározták. A tárgyi irattározásról 1902-ben tértek át az alapszámok szerinti irattározásra. A fond anyagának első selejtezésére 1971-ben került sor. Ekkor selejtezésre kerültek az 1919. előtti iktatók és mutatók. 1980-ban nagyarányú iratátvétel történt Gyula város Tanács VBtől, mely anyag selejtezésére 1980-1981-ben került sor. Ekkor Csipes Antal jegyzéktervezete (Csipes Antal: Az árvaszékek szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában. = Lt. Szle. 1973. 2. sz.) és a KM Levéltári Igazgatósága 38.762/75. XII. sz. utasításának melléklete alapján selejtezésre kerültek az iktatott iratok. A selejtezés befejeztével az iratokat a korabeli irattározásnak megfelelően az alapszámok évenként növekvő sorrendjébe rendeztük. A fond elsősorban a jog- és gazdaságtörténetet kutatók számára tartalmaz forrásértékű iratokat (pl. az árvák vagyoni helyzete, egy-egy helység lakóinak vagyoni helyzete, viszonyai, egy adott helység birtokmegoszlása, lakóinak életszínvonala, gazdálkodása, születési és halálozási képlete, szokásai stb.). Az árvaszék hivatali szervezetére, működésére csak igen kevés adat található.