2. A levéltári anyag kiállítása. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1984]. ÚMKL 36 p. ill.

A közgyűjteményi kiállítások fejlődése és tapasztalatai

tek közre, s a látogatók száma országosan több százezer volt. A tanácsi levéltárak ön i.óan rendezett un. házi vagy kamara kiál Ittasai gyakran központilag juttatott reprodukciók helyi anyaggal kiegészített bemutatását jelentik (pl. Rákóczi Ferenc születésének 3 00., Petőfi Sándor születésének 150., az 1848-as forradalom és szabadságharc 125. évfordulója alkalmából), olykor helyi (községi, iskolai, üzemi stb.) jubileumokhoz kapcsolódnak. Sopronban, Kaposváron, Szekszárdon, ahol a levéltár erre alkalmas helyiségekkel rendelkezik, több ízben került sor nagyobb szabású - olykor tárgyi emlékekkel is gazdagított levéltári kiállítás bemutatására. Más esetekben a levéltár kiállításának a múzeum adott otthont. Az Uj Magyar Központi Levéltár 1981-ben kezdte meg állandó kiállításának kialakítását, amit amint erre alkalmas ujabb helyiségekhez jut - rend

1szeresen továbbfejleszt, A kezdetben csupán a levéltárosok kezdeményezésére épüló' közművelődési tevékenységet az 1969*évi 2 7, számú törvényerejű rendelet és a 30/1969, számú kormányrendelet intézményesítette. A törvényerejű rendelet 6.§-ának f. pontja a levéltárak feladatai közé sorolja a népművelési tevékenység segítését, a végrehajtásról intézkedő' kormányrendelet 12.§-ának 1 .pontja pedig kimondja, hogy a levéltárak közreműködnek kiállitások rendezésében. A levéltárak közművelődési tevékenységének intézményesítése kedvezően hatott kiállítási munkájukra, elősegítette annak tartalmi gazdagodását. A levéltári Önálló kiállítások kiemelkedően értékes anyagának hatásosságát visszafogta, hogy a látványszerüség, a nem irat jellegű anyag általában hiányzott e levél-' tári tárlókból. Ennek ellensúlyozására igyekeztek a levéltári anyag látványosság szempontjából is számbajöhető részét (fényképek, kéziratos térképek, szines tervrajzok, képes levelezőlapok, plakátok, röpiratok stb.) is kiállítani. Sőt, ezen túlmenően az iratrendezések és selejtezések alkalmával már arra is kiterjesztették figyelmüket, hogy egyes - olykor az értékhatárt el sem érő - iratféleségeket (pl. rajzos részvényeket, árjegyzékeket, rajzos üzleti levélpapírokat,