1. Levéltári mikrofilmezés. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1983]. ÚMKL 66 p. ill.
I. A levéltári anyag előkészítése
mezhető. a/ Bekötött levéltári anyag esetében a kötetek megfelelő egymásutánját kell biztositani. Olyan kötet esetében, amely szervesen össze nem tartozó részekből áll /kolligátum/, meg kell állapitani az egyes alkotórészek jellegét /cimét, évkorét/. Ezt a kötet jegyzékelésnél /alább 4* e/ pont/ figyelembe kell venni. Köteteket beköttetni vagy kötéseiket javittatni a filmrevétel után kell. b/ Kötetlen levéltári anyag esetében a rendezést a nagyobb levéltári egységtől a kisebb egységig kell foly tatni mindaddig, amig minden egyes irat nem kerül a helyé re. Ü gyiraton belül az iratok olyan rendben helyezen- dők el, hogy az első -j-rs.t l sgf eJ,üT , az utolsó pedig l e g.7 alul legyen._ Más szóval: az egyes iratok /pl. főirat és mellékletei, eloirat és utóirat/ ugy helyezkedjenek el egymás után, hogy ha egybekötnék az iratokat, egy kötet egymás után következő lapjaiként leg yenek olvashatók. Az iratokat egymásba rakni nem szabad, illetőleg azok egymásba helyezve nem hagyhatók. Az iratok egymásba helyezése leginkább azért történt, hogy egyik irat tartsa a másikat. Ennek megszüntetésekor az együvé tartozó iratokat ajánlatos két lapos boritóba /pallium/ helyezni. A félbehajtott /fraktur/ ügyiratokat oly módon kell rendezni, hogy kihajtás Litán az egyes iratok ugyancsak ugy következzenek egymás után, mintha egy kötet vagy füzet lapjai volnának. Ha egy jelzet ale,tt /pl. egy palliumban/ nincs 10-nél több felvételre szükség, akkor a jelzeten belüli iratok rendezésétől és p^ginálásátóL el lehet tekinteni. c/ Azokat az iratokat, amelyeknek rongáltsága a felvételezést nem teszi lehetővé, felvételezés előtt restauráltatni kell. d/ Ha a felvételezés más levéltárban történik és a felvételezés érdekében kötetek szétbontása válik
