Tamáska Péter: Gondolatok a számítástechnikai adathordozók archíválásának kérdésköréhez. Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. 3–10.

14 ET 112. p. 15 Vass I. feljegyzése, 8. p. 16 Számítástechnikai statisztikai zsebkönyv, összeáll.: Sulok Andrásné KSH Bp 1987. 11. p. 17 Uo. 27. p. 18 Uo. 63. p. 19 Itt nem árt rámutatnunk a számítástechnikai és a levéltári értelemben vett archiválás különbözőségére. Az előbbi 5—10 évre ment át adatállományokat gyakorlati megfontolásból, majd törli őket, az utóbbi pedig végleges, az utókornak szóló átmentésüket jelenti. Technikai szempontból azonban úgy tűnik, lesz megoldás: a „digitális papírtól" a tömegtárolás forradalmasítását várják. (Számítástechnika, 1988. július 27. 7. p.) 20 Esetleg elképzelhető egy gyűjteményes fond létrehozása olyan szoftverekből, amelyek az ország mindenkori számítástechnikai kultúráját reprezentálnák, annál is inkább, mert joggyakorlatunk a szoftvereket szellemi alkotásként kezeli. (Kiss Gabriella: Mégis kié a szoftver? Számítástechnika, 1988. május 18.) 21 Elegendő utalni a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat MAS—M vállalati irányítási programrendszerére: a tételesen is felsorolt feladatokat összevetve az irattári tervek tételeivel, kiderül, hogy e munkák végeredménye nagyrészt a selejtezendő „iratok" kategóriájába tartozik. Az 1984-ben piacra dobott rendszer készletadat és vevő karbantartást, rendelés feldolgozást, számlázást, vevő-folyószámla nyilvántartást, készletgazdálkodást, darabjegyzék készítését, anyagszükséglet-tervezést, beszerzést, szállító-folyószámla nyilvántartást, készlletelszámolást, főkönyvi könyvelést és állóeszköz-gazdálkodást segít elő. 22 Példaképp vehetjük a számítóközpontok killistázását, amelyeken mind az új, mind a változatlan, mind pedig a módosított outputok szerepelnek. 23 Jó kiindulási alapot szolgáltathat számunkra „Az adatfeldolgozás fogalommeghatározásai és többnyelvű szótára". (Szerk.: Justin Antal.) Szabványkiadó, Bp. 1984. 24 Ebben a témában Tarján G. Gábor, a SZAO volt munkatársa már publikált, „Gépi adathordozók archiválása (A gépi adathordozók archiválásának amerikai, kanadai és francia tapasztalatairól)" címmel. (UMKL Közleményei, Bp. 1985.) Megjegyezzük, hogy ezekben az országokban — akárcsak a többi fejlett számítógépes kultúrával rendelkezőben — immár komoly veszélyt jelentenek az archiválás szempontjából a „számítógépvírusok", melyek funkciói kísértetiesen hasonlítanak élővilágbeli névrokonaikéhoz. (Kiss János: Vírustermészetrajz, Számítástechnika, 1988. június 29.) Megjelent a Nemzetközi Levéltári Tanács Janus c. tájékoztató folyóiratának 1988. évi 3. száma. A periodika 1983 óta (1986-tól évi három füzetben) angol és francia nyelven, újabban a Tanács két szekciójának (Levéltári Egyesületek Szekciója, Városi Levéltárak Szekciója) közlönyeként lát napvilágot. A friss szám a Tanács szerveinek, valamennyi szekciójának, bizottságának és munkacsoportjának címlistáin kívül tartalmazza a megnevezett két szekció alapszabályait, tisztikaruk névsorát, tagszervezeteik és -levéltáraik jegyzékét, levelezési címeit, továbbá az egyesületek esetében az alakulás évét, a taglétszámot és a kiadott periodikát is. A folyóirat eddig megjelent számai hozzáférhetők a Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtárában. 10