Szatucsek Zoltán: Az elektronikus iratok kezelése. Budapest, 2017.
4. Az iratok és az adatok védelme - 4.2. Adatvédelem, titokvédelem és információszabadság
13 Az elektronikus iratok kezelése védelmi intézkedéseket kell meghatároznia, amelyek támogatják a megelőzést és a korai figyelmeztetést, az észlelést, a reagálást, a biztonsági események kezelését. 4.2. Adatvédelem, titokvédelem és információszabadság A hozzáférési és felhasználási korlátozásoknak sokféle formája van. Törvények korlátozzák az állami érdekből titkos adatok megismerését, az érintettek védelme érdekében vallási, faji, politikai nézeteikkel vagy egészségi állapotukkal kapcsolatos adatok megismerését, a vállalkozások üzleti titkainak nyilvánosságát éppúgy, mint a szellemi tulajdon felhasználhatóságát. Az elektronikus iratok sajátosságai valamennyi korlátozást újabb minőségben jelenítik meg, a érvényesíteni kívánt – sokszor egymással versengő - társadalmi érdekeket, úgy mint az információs önrendelkezést, a közérdekű adatok nyilvánosságát, illetve az azt korlátozó honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, pénzügy vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő érdekeket. Az adatvédelem nem az elektronikus iratkezelés specifikus kihívása. Amiért mégis az elektronikus iratokkal kapcsolatban ezt is szükséges tárgyalnunk, az a technológia társadalmi hatása. A nyilvántartások adatainak elektronikus tárolása és a nyilvántartásokban való gyors keresés a technológia által vált lehetővé, ugyanakkor mindez magával hozta az adatokkal való visszaélések lehetőségét. A papíralapú irategyüttesek adottságaikból fakadóan fizikai határt szabtak az adatkezelőnek a tekintetben, hogy mennyi adatot képes kezelni, az irategyüttesekből milyen hatékonysággal képes információt visszanyerni. „A papír tömege, az átláthatóságot biztosító nyilvántartási rendszer költséges volt, és a sokszor különálló adatállományokban való keresés időigényes, megfelelő katalogizáltság nélkül pedig szinte lehetetlen volt.” 1 A közérdekű adatok kezelésének fő szabálya a nyilvánosság. Magyarország Alaptörvénye szerint „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.”2 A közfeladatot ellátó szervnek ezért lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A nyilvánosságon túl az EU a köziratokon alapuló közösségi szintű információs termékek és szolgáltatások létrehozását is ösztönzi, a közpénzből előállított információ nagyobb hasznosulása és a belső piaci integráció erősítése érdekében. A 2013/37/EU PSI irányelv magyarországi jogba való adaptálását a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény biztosítja. A közérdekű adatok megismeréséhez való jogot a törvény csak konkrét esetekben korlátozhatja. Ezek között a legfontosabbak a személyes adatokra, a minősített iratokra, az üzleti titkokra és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó korlátozások. A személyes adatok védelmének újabb szabályozása már szorosan kapcsolódik a gépi adatfeldolgo záshoz, és a személyes adatok tömeges, automatizált állami kezeléséből fakadó kockázatokat kezelik. Az egyes konkrét jogszabályok egyenként hozták be a szabályozásba az adatvédelmi szabályozás mára már természetessé váló főbb elemeit, így a világon legelső hesseni adatvédelmi törvény (1970) az adatvédelmi biztos intézményét, vagy a svédországi népszámláláshoz kötődő adatvédelmi törvény (1973) az adatkezelési nyilvántartás intézményét. A távközlés és a mobiltechnológia robbanásszerű elterjedésével a személyes adatok azonban minden korábbinál jelentősebb mértékben kerültek a felhasználók által nem kontrollálható információs rendszerekbe, a hálózati szolgáltatások általánossá válásával az adatok összekapcsolása jelentősen könnyebbé vált, ezért szükségessé vált az adatvédelemben a korábbiaktól jelentősen eltérő célkitűzések mentén való jogi szabályozása. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 1995-ben fogadta 1 Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése. Infokommunikáció és jog. 2013/3. (56.), 107–112. Elérhető: https://infojog.hu/szoke-gergely-laszlo-az-adatvedelem-szabalyozasanak-torteneti-attekintese%C2%B9-20133-56-107-112-o/ (a letöltés ideje: 2017. január 6.) 2 Magyarország Alaptörvénye (2011). Elérhető: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV (a letöltés ideje: 2017. január 6.)
