Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.

ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához

KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 562

mely pontján – szivároghatott be a krónikatörzsbe.114

A Keán felett aratott győze

lem epizódját sorolta a kutatás a krónikakompozíció szövegének korai állományához,115

de megfogalmazott olyan vélekedést is, miszerint a híradás egy 12. századi átszerkesztőnek tulajdonítható.116

Hasonlóan problematikus az óbudai prépost

ság alapításáról hírt adó passzus – a medievisztika azt is erősen vitatja, hogy a társaskáptalan létrejöttét Szent Istvánhoz szükséges-e egyáltalán kötnünk

117 –, a történész szakma leginkább olyan szerzőt látszik feltételezni, aki a fundatio

tör

ténetet V. István kora előtt öntötte formába.118

A székesfehérvári királyi egyház alapításáról119

a krónikakompozíció a szent király legendáival összhangban ad hírt. Bár a 66. caput megfelelő részletében feltűnő anakronisztikus közlések mi

att feltétlenül számolnunk kell kései interpolátor működésével is – a prépostság privilégiumait alighanem Ákos mester iktatta a szövegbe –, az István-életrajzok előadására is rímelő elbeszélés magját a filológiai irodalom nemegyszer sorolta a krónika korai rétegéhez.120

A Gizellára mint kegyes királynéra történő utalások tehát – amint ezt már jeleztem – olyan szövegbe ágyazódnak, amely több gesta

író keze nyomát is magán viselheti, és amelynek különböző rétegeit megnyugtatóan aligha lehetséges egymástól elkülöníteni.

Mindezek után felmerül, vajon levonhatunk-e bármiféle következtetést arra nézve, hogy mikor is szivároghattak be a gesta

anyagába az egyházakat megado

mányozó Gizellával kapcsolatos megjegyzések. Hangsúlyoztam korábban, hogy az István-vitá

k előadása – még ha a Legenda maior

ban (és az annak textusát követő 114 Pauler Gy.: A

magyar nemzet története i. m. I. 395. 88. jegyz.; Thuróczy-kommentár II/1. 253.; Kristó Gy.: Szent István és családja i.

m. 208.

115 Györffy György: Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában. In: Uő:

Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Válogatott tanulmányok. (Hermész könyvek) Bp. 1988. 67–100., itt: 78–79.

116 Kálmán-kori átszerkesztőt feltételezett Horváth János:

Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stí

lusproblémái. Bp. 1954. 337.; II. Géza-kori szerzővel számolt Kristó Gy.: Szent István és családja i.

m. 208. A különféle álláspontokra lásd még Thuróczy-kommentár II/1. 255.

117 Péter alapítását valószínűsíti Karácsonyi János:

Péter király és az ó-budai prépostság. Századok 31. (1897) 291–297.; Kristó Gy.:

Szent István és családja i.

m. 211.; Koszta László: A

váci püspökség alapítása. Századok 135. (2001) 373–385., itt: 366–367.

118 Thuróczy-kommentár II/1. 262.; Gerics József:

Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. A

váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához. In: Uő:

Egyház, állam és gondolkodás i.

m. 174–184., itt: 182. Mezey László 1216 előtt működő interpolátort feltételezett, véleményét lásd Ber

tényi Iván: Beszámoló kandidátusi disszertációk vitáiról. Századok 94. (1960) 917–920., itt: 919. Kris

tó Gyula amellett foglalt állást, hogy a kérdéses részletet a 12. század végén foglalták írásba, lásd Uő: Szent István és családja i. m. 209–211.

119 Kristó Gyula elképzelhetőnek tartja, hogy a hagyomány eredetileg Gyulafehérvárra vonatkozott, s egy későbbi átszerkesztő értelmezte csupán – tévesen – Székesfehérvárra a közlést. Véleményét kifejti Uő: A

feudális állam széttagolódása Magyarországon. Bp. 1979. 102–103. 120 A szakirodalom korábbi nézeteit is összefoglalja Thoroczkay Gábor: A

székesfehérvári rationalék (a XIV. századi magyar krónikaszerkesztmény 66. fejezetének kritikájához). In: Uő:

Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. (TDI könyvek 9.) Bp. 2009. 117–142., itt: 132–134., 141.