Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Jiří Januška – Petr Píša: A prágai egyetem első magyar tanszékének alapítása, működése és megszűnése az 1850-es években
JIřÍ JANUŠKA – PETR PÍŠA 661 nyelvészet és a szanszkrit rendkívüli tanáraként, 1853-ban pedig a német, az ösz szehasonlító nyelvészet és a szanszkrit rendes tanáraként került kinevezésre addig, amíg nem kerül sor a német nyelv- és irodalom önálló tanszékének felállítására.37 Jireček ugyan egyetértett a javaslattal, 38 Hattala azonban az 1854. február 19-én írott levelében mégis jelezte neki, hogy a szláv filológiai tanszék megszerzésének esélyét biztosítandó, végül nem jelentkezett a magyar tanszék betöltésére kiírt pályázatra. Hozzáfűzte viszont, hogy nem ellenezné a két tanszék összekapcsolását, amennyiben a minisztérium ezt így látná helyesnek.39 A további levelezé sükből nyilvánvaló, hogy egészen 1854 júliusáig számoltak ezzel a lehetőséggel. 40 megindulva a fentebb említett tanszékek betöltése a megfelelő, de számomra jelenleg ismeretlen eljárással, ha a magas minisztérium a fentebb említett és minden e dolgon elmélkedő számára az értelem körébe eső lehetséges okokból egyszerűen nagyra becsült, említett tanszékek, vagyis a szláv és a magyar tanszék egyesítése, olymódon, ahogyan Schleicher úr esetében is megtörtént. – Az, hogy a magyar nyelvből Nagyszombatban, mindkét bölcsészeti évfolyamon, szláv származásom ellenére az összes született magyar társam között az első helyet értem el, sem elégséges a tanszék betöltéséhez, ám bizonyosan megfelelő indok az abban való jártasságom, amelyet egyébként okirattal is bizonyítani tudok, amennyiben az elérendő célhoz szükségesnek és előnyösnek találja. Megírhatnám ugyanakkor németül (vagy csehül) »Versuch einer Lautlehre des Magyarischen« címmel egy írást a bécsi tudományos és művészeti akadémiának, vagy másnak, annál is inkább, hiszen az ehhez szükséges anyagokat már szláv stúdiumaim alkalmával már eléggé egybe gyűjtöttem. Csak néhány újabb magyar munkát, például Toldi irodalomtörténetét stb., lenne szükséges beszereznem. A magyar összevetéséhez a finn nyelvekkel az itteni cs. kir. Könyvtárban is található elég segédlet, mint például Castrén munkái: Elementa grammatices syrjaenae (1848), Versuch einer ostjakischen Grammatik (1849), Elem. grammatices čeremissae (1844); Die Grundzüge der finn. Sprache v. Kellgren (1847); Rennwall lex. ling. finnieae (1826); a Gyarmathi-féle Affinitas linguae hun. cum finn. (1799), Sajnovics demonstratio idioma hungaricum et Lapponum idem esse (1770) című műve, illetve Klaproth, Sjögren és mások ide vonatkozó munkái. Csupán az az egyetlen kellemetlenség ebben, hogy szláv tanulmányaimból bizonyos időt a magyarnak kell szentelnem, más oldalról viszont ismét alkalmam nyílna igazolni, hogy a nem szláv nyelvészet területén sem vagyok alkalmatlan eredményesen működni. Ezért, ami eddig a magyar nyelvről a tudomásomra jutott, nem tudok mást tenni, mint örvendezni a felett, hogy a magas minisztérium a szláv nyelvjárások egyikének ismeretét is feltételül kötötte e katedra betöltéséhez, feltételezvén, hogy a szláv nyelvekben járatlan nyelvtudós a magyar nyelv felépítését aligha képes tudományosan megérteni és értelmezni. Egy átlagos »Sprachmeister«, véleményem szerint ráadásul nem alkalmas az egyetem tanárának, egy ex professo nyelvtudós pedig aligha merészkedik ide évi 600 aranyért.” Martin Hattala levele Josef Jirečekhez, 1854. jan. 19. Literární archiv Památníku národního písemnictví (Prága) (a továbbiakban: LA PNP) Josef Jireček. 37 Šimeček, Z.: Z počátků institucionálního zajištění i. m. 400. 38 „Többé-kevésbé úgy gondolom, hogy nem volna ártalmas, ha jelentkezne a magyar tanszék pályázatára. Nem gondolom, hogy túlzott versengés lesz érte. Ugyancsak nem gondolom azt sem, hogy Önt ez, a szláv előadásai mellett nagyon lefoglalná. Ön ebben Sleicherre emlékeztet. Egyébként nem kell a pályázat miatt túlságosan viaskodnia. Rukkoljon elő az igazolásaival, amik a magyar nyelvről szólnak, és még azzal, amit a kiírásban kérnek. A fonetikai cikkével még ráér. [...] A pályázatában csak érintenie kéne, hogy a szláv előadásai nem látják majd kárát, és hivatkozzon Schleicherre.” Josef Jireček levele Martin Hattalához, 1854. jan. 30. LA PNP, Martin Hattala. 39 „A szláv tanszék biztonságával kapcsolatos hírei és Šafařík úr tanácsai következtében tartottam előnyösnek a magyarra jelentkezni. Önnek bejelentem, hogy minden szükséges megvan, amivel igazolom ismét, hogy mindig kész vagyok a magas minisztériumnak készségesen és lelkiismeretesen rendelkezésére állni, ahogy bármikor, ebben az esetben is, ha szükségesnek és hasznosnak vélik a két tanszéket személyemben egyesíteni.” Martin Hattala levele Josef Jirečekhez, 1854. febr. 19. LA PNP, Jireček Josef. 40 Josef Jireček levele Martin Hattalához, 1854. ápr. 15. LA PNP, Martin Hattala; Martin Hattala levele Josef Jirečekhez, 1854. máj. 1. LA PNP, Josef Jireček; Martin Hattala levele Josef Jirečekhez,
