Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Jiří Januška – Petr Píša: A prágai egyetem első magyar tanszékének alapítása, működése és megszűnése az 1850-es években
653 JIřÍ JANUŠKA – PETR PÍŠA A kutatások azt is megállapították, hogy a Lajtán túli tisztviselők többsége éppen cseh- és morvaországi születésű volt. 8 Az egyetem vezetésének kezdeményezése a magyar tanszék felállítására – a tanszék vezetésére kiírt pályázat Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy ki kezdeményezte a magyar tanszék megalapítását a prágai egyetemen, és ebben milyen motívumok játszottak közre, két – első ránézésre egymásnak ellentmondó – forráscsoportunk van. Az első – az eddigi szakirodalomban még fel nem dolgozott – csoportba azok a hivatalos dokumentumok tartoznak, amelyek a bécsi oktatásügyi minisztérium fondjaiban, illetve a prágai egyetem levéltárában maradtak fenn. Ezekből az iratokból az látszik, hogy a kezdeményezés a prágai egyetem bölcsészeti karának oktatói kollégiumából indult ki. 1853. július 30-án fogalmazták meg kérvényüket az oktatásügyi minisztérium felé, amelyben az szerepelt, hogy kerüljön felállításra a magyar nyelv egyszemélyes oktatói széke (Lehrkanzel ). 9 A kérelem, melyet a professzori kollégium dékánja, Wilhelm Matzka (1798–1891) matematikus látott el kézjegyével, elsőként az akadémiai hivatalok szervezéséről szóló ideiglenes törvényre hivatkozott, miszerint a professzori kollégium köteles felügyelni, hogy a karon megfelelően legyenek képviselve a tárgyak, és hiányosságok esetén kiegészítésükre tegyen javaslatot. Kimondta továbbá: „E tekintetben a bölcsészeti karon ilyen sajnálattal észlelt hiányosság jelenleg az, hogy ugyan az osztrák monarchia szinte összes főnyelvének tanszéke jelen van a karon és még néhány külhoni nyelv, jelesül a francia és az angol, oktatása is folyik, ennek ellenére a prágai egyetemen mindeddig az osztrák korona egyik legnagyobb tartományának nyelve, azaz a magyar nyelv, nincs képviselve. Így most, amikor a változó körülmények folytán a Magyar Királyságba az Osztrák Monarchia más tartományaiból helyeznek hivatalnokokat – különösen pedig Csehországból –, megmutatkozik az a hiányosság, hogy a csehországi magyar tanszék nemléte okán szinte senki sincs, aki ezt a meglehetősen bonyolult nyelvet bírná, képes lenne megértetni magát azokkal a 8 Benedek Gábor: Ciszlajtániai tisztviselők a neoabszolutizmuskori Magyarországon. Aetas 10. (1995) 60–70.; Uő: A bürokratizáció történetéhez: az 1853–54. évi definitív rendezés személyi következményei. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Kövér György. Bp. 2006. 235–254.; Deák Ágnes: „Nemzeti egyenjogúsítás”. Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon 1848–1860. Bp. 2000. 173–190. 9 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Allgemeines Verwaltungsarchiv (a továbbiakban: AVA), Unterricht UM allgemein Akten, 1228. doboz, 5 Universität Prag, Philosophie: Ungarisch, 12599/1853.
