Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
BAGI DÁNIEL 601 létige első sorban olvasható praeteritum imperfectum alakjának használata kizárólag úgy értelmezhető, hogy Mügelni Henrik megérte IV. Károly halálát, azaz a vers nem keletkezhetett 1378. november 29-e előtt.54 Erre az időrendi kérdésre – mely akár adatokat szolgáltathat Mügelni Henrik élettörténetére is, illetve a vers szövegére – alább majd még vissza kell térni. Azonban e helyen annyi bizonyosan megállapítható, hogy a meißeni Igaz Mester egész élete összefonódott IV. Károly király és császár, illetve családjának történetével. Visszatérve Mügelni Henrik két magyar vonatkozású művére, nem indokolat lan feltenni a kérdést, hogy miként illeszthető ebbe a képletbe az Ungarnchronik , illetve a latin nyelvű Chronicon . Lehetséges-e, hogy Mügelni Henrik két „prágai szín” között elhagyta a császárt, majd visszatért hozzá? A választ – nézetünk szerint – az 1359–1364 közötti események alaposabb elemzésével, illetve a Der meide kranz szövegének kritikai vizsgálatával lehet megadni. Birodalmi jogviták nyomai a Der meide kranz szövegében Érdemes felidézni, hogy Mügelni Henrik leghosszabb ránk maradt műve a Der meide kranz, amelyet bizonyára 1355 áprilisa után írt a Mester, mivel IV. Károlyt már császárnak nevezi benne. A Der meide kranz utolsó fejezetében a császár fel kéri a nála megjelent fejedelmeket, hogy adjanak neki tanácsot: a filozófia, vagy a teológia nyerje-e el a Szűz diadémját. Ők azonban megtagadják ezt, alárendelik magukat a császári tekintélynek, az uralkodót tekintve az egyetlen jogos bírának, aki döntést hozhat ebben a kérdésben.55 Az idézett sorokra támaszkodva általá nosan elterjedt nézetté vált a kutatásban, hogy a Der meide kranz még közvetlenül a császárkoronázás után, 1355-ben keletkezett, és e helyen a cseh rendek számára kiadott, munkánkban fenn röviden már említett Maiestas Carolina elutasításával szemben fogalmaz meg kritikát.56 IV. Károly már hatalomra lépése után megkí sérelte átalakítani előbb Csehország, majd a Német–római Császárság hatalmi viszonyait. Az első lépést éppen a fenn már említett Maiestas Carolina , egy 127 cikkelyből álló törvénykönyv jelentette,57 amelyben – II. Frigyes császár 1231. évi 54 Hennig, J.: Chronologie i. m. 260. 55 „Darumb mir rat ir fürsten, fri/ ab ich das urteil fünde nicht/ so würd geswechet min gericht. [...] Der rat zu teilen weret sich / das urteil vor dem kaiser rich./ Du geben salt, nicht nehmen rat / sint dich Got und Nature hat /gebut der werdle hochsts ding.” Mügeln, H.: Der meide kranz i. m. 95–96. 56 Eva Schlotheuber: Der weise König. Herrschaftskonzeption und Vermittlungsstrategien Kaiser Karls IV (†1378). Hémecht. Zeitschrift für luxemburgische Geschichte 63. (2011) 3. sz. 265–279., itt: 266., valamint lásd még Ludwig, H.: Ungarnchronik i. m. és Hennig, J.: Chronologie i. m. a korábbi, elsősorban cseh szakirodalommal. 57 Maiestas Carolina. Der Kodifikationsentwurf Karls IV. für das Königreich Böhmen von 1355. Hrsg. Bernd-Urlich Hergemöller. (Veröffentlichungen des Collegium Carolinum 74.) München 1995.
