Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
AZ OROSZLÁN, A SAS, A SZAMÁR ÉS AZ IGAZ MESTER 592 még töredékes formában is Nagy Lajos uralkodói tekintélyéről és európai ismertségéről tanúskodik. Mügelni Henrik két munkájának keletkezési idejével és körülményeivel, illetve a két szöveg relatív kronológiájával kapcsolatos tudásunk mindmáig Domanovszky Sándor 1907-ben megjelent tanulmányán alapul.4 Vizsgálatainak eredményei latin nyelvre fordítva bekerültek a két szöveg 1938. évi kiadásának előtanulmányába, és így döntő hatást gyakoroltak a német Mesterdalnok életműve időrendjének későbbi, elsősorban német nyelvű kutatására is.5 Domanovszky, akit a magyar el beszélő források egyik későbbi kutatója méltán nevezett a magyar krónikakutatás úttörőjének,6 több döntő megállapítást is tett, melyek máig meghatározzák törté netírásunk álláspontját az Ungarnchronik és a Chronicon szövegéről és keletkezési idejéről. Domanovszky egyik legjelentősebb eredménye, hogy – többek között – Marczali Henrikkel szemben,7 és a német germanisták eredményeit hasznosítva végleg sikerült igazolnia, hogy a Chronicon szerzője is Mügelni Henrik volt. Bár már korábban felmerült, hogy a Chronicon szerzője német anyanyelvű lehetett, 8 Wilhelm Willmans nyomán9 Domanovszky is felfigyelt arra, hogy a szöveg latin nyelven ugyanazokat a német rímpárokat alkalmazza, amelyek Mügelni Henrik saját „ton”-ját, azaz költői hangját, ritmusképleteit jellemezték. Domanovszky eredményeit Madzsar Imre egészítette ki egy új szemponttal. Kimutatta, hogy Mügelni Henrik számos – német nyelvű verseiben már bemutatott – frázist dolgozott bele a Chronicon bevezetőjébe, 10 azaz a Mester saját közhelygyűjteményének egy részét ismételte meg latinul. Domanovszky érdeme továbbá, hogy fenti eredményeire is támaszkodva, a korábbi német germanisztikai kutatás nem egy eredményét megcáfolva megállapította: a Chronicon csak az Ungarnchronik után keletkezhetett, mivel híven, de lerövidítve követi a német szöveget. Domanovszky legjelentősebb eredményei azonban az Ungarnchronik abszolut kronológiáját érintették. Mügeln Henrik az Ungarnchronik előszavában munkáját IV. Rudolf osztrák hercegnek ajánlja. 11 Ez önmagában leszűkíti, és 1358 júliusa és 1365 között jelöli ki az Ungarnchronik 4 Domanovszky Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a rímes krónika. Századok 41. (1907) 20–35., 119–142. 5 Helmut Ludwig: Heinrichs von Mügeln Ungarnchronik. Vorarbeiten zu einer kritischen Ausgabe. Berlin 1938.; Jörg Hennig: Chronologie der Werke Heinrichs von Mügeln. (Hamburger Philologische Studien 27.). Hamburg 1972. 6 Gerics József: Domanovszky Sándor, az Árpád-kori krónikakutatás úttörője. Századok 112. (1978) 235–250. 7 Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Bp. 1880. 57. 8 Monumenta Ungrica. Ed. Johann Christianus Engel. Viennae 1809. VII. 9 Wilhelm Wilmanns: Ein lateinisches Gedicht Heinrichs von Müglin. Zeitschrift für Deutsches Althertum 14. (1869) 155–161. 10 Madzsar Imre: Mügeln Henrik és krónikáink. Századok 42. (1908) 818–821. 11 Chronicon Henrici de Mügeln Germanice Conscriptum i. m. 105–106.
