Papanek Ferenc: Digitalizálás és honlapkészítés a Váci Püspöki és Káptalani Levéltárban. Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. 63–72.
72 Levéltári Szemle 70. évf . termi kutatáshoz képest. A 2018. év változást hozott az E-kutatás statisztikájában, 211 kutató 12 300 alkalomnál is többször jelentkezett be. A változás oka, hogy igen nagyszámú kutató tér vissza rendszerünkhöz, és reaktiváltatja hozzáférését, de egyre hosszabb kutatási időre. Vagyis akik eddig jellemzően csak tizenöt napra regisztrálták magukat, ebben az évben többnyire a negyedéves csomagot aktiválták. Az elmúlt évben ez a tendencia folytatódott, a kutatók száma 5%-kal bővült (223-ra), viszont a bejelentkezések száma megközelítette a 14 000-et, ami közel 15%-os növekedést jelent. Mérleg Összességében az E-kutatás rendszer bevezetése sikeres volt és elérte célját. A kuta tók szempontjából a kutatás folyamata sokat egyszerűsödött és komfortosabbá vált: otthonról kutathatnak saját időbeosztással, nem kell semmilyen nyitva tartáshoz igazodni és nem szükséges utazni. Színes, jó minőségű digitális fotókat tudnak tanulmányozni, amelyeket szolgáltatási csomagjuktól függően korlátozott darabszámban le is tölthetnek és elmenthetnek saját számítógépükre. A levéltár szempontjából is sok előnnyel jár az E-kutatás rendszer. A kutatói kör kiszélesedett, hiszen nemcsak azok kutatnak, akik el tudnak jönni a levéltárba, hanem azoknak is van lehetőségük megismerni iratainkat, akik földrajzilag messzebb élnek, vagy valamiért nem tudnak levéltárunkba eljönni. Az e-kutatás sok előnnyel járt: a kutatóterem leterheltsége jelentősen csökkent, a felhasználóknak nem kell hosszadalmasan várakozni; az iratok állományvédelmi szempontok szerint kedvező kímélete is megvalósult, restaurálási költség is megtakarítható. A levéltár munkatársainak kapacitása is felszabadul, így olyan rendezési munkákra is marad idő, amelyekre korábban nem. A digitalizálás mindezek mellett biztonsági másolat létrehozásaként is működik, hiszen másodlagos kópiákat tárolunk digitális formában, biztonságos körülmények között. Ez főleg a nem a levéltár raktáraiban őrzött iratokra érvényes, mint amilyenek a plébánián őrzött eredeti anyakönyvi kötetek. Az iratok digitalizálását nagyrészt fotózással végeztük. Ennek előnye a rendszer gyorsasága, hátránya a képek gyengébb képminősége. Utóbbit a kutatók nem érzékelik. Kérdéses, hogy érdemes-e azért egy teljes adatbázist többszörös méretben elkészíteni – gondolok itt több millió képre, amik többszörös felbontásban készülnek – ha utána évente könyvek kiadásához vagy egyéb speciális esetekre mindössze néhány nagy méretű képre tartanak igényt a kutatók. Ezt a kérdést intézményenként kell megvizsgálni és eldönteni.
