Ólmosi Zoltán: Digitarchiv – a közelmúlt levéltári forrásai a világhálón. Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. 47–49.

ÓLMOSI ZOLTÁN DIGITARCHIV — A KÖZELMÚLT LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A VILÁGHÁLÓN A Magyar Országos Levéltár egyik legújabb szolgáltatása nagy segítséget jelent nemcsak a történészek és más kutatók, hanem minden olyan érdeklődő számára, akit foglalkoztat a közelmúlt. Már évekkel ezelőtt más — nálunk szerencsésebb helyzetben lévő országok példáját ismerve — felmerült, hogy nem csupán a korábbi évszázadok okleveleiről készüljenek digitális másolatok, hanem a közelmúlt fontos döntéseit tükröző dokumentumokat is tegyük elérhetővé mindenki számára. Az internet elterjedése a levéltárakat is fontos feladat elé állította, hiszen az iratokat korábban csak kutatási engedély birtokában, kutatóteremben nézhette át a történész, vagy az érdeklődő állampolgár. Ismeretes: ma, amikor több olyan program is létezik, amely részben állományvédelmi okokból, illetve a levéltárak leterheltsége, vagy a levéltári személyzet hiánya okán az internet segítségével kínálja az eredeti források digitalizált változatát a kutatóknak, akik így jórészt otthon végezhetik munkájukat. Emlékeztetnénk az olvasót a Levéltári Szemle 2005/2. számában is bemutatott osztrák Monasterium projektre, amelynek segítségével több tízezer, főként egyházi levéltárakban található oklevelet digitalizáltak. Ismeretes, a programhoz magyar intézmények, így a MOL is kapcsolódott. Nem volt tehát idegen a levéltártól fontos és érdekes iratainak digitális másolása. Elegendő csupán néhány elektronikus kiadványra utalni, melyek az elmúlt évek során jelentek meg a MOL és az Arcanum kiadó gondozásában.1

E kiadványok azonban természetesen korlátozott példányszámot jelentenek, s az olvasónak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha a forrásokat a saját gépén meg akarja tekinteni. A korábban és ma is alkalmazott biztonsági filmezés elsősorban az állományvédelmet szolgálja, miközben sok kutatónak gondot okoz a csak filmen nézhető védett dokumentumok megtekintése. Ki ne emlékezne a panaszra: „ majd kifolyt a szemem, annyit ültem a leolvasó készülék előtt. " Napjaink információs áradatában a Magyar Országos Levéltárnak is lépnie kellett, hogy a közelmúlt történetének forrásait minél szélesebb körhöz juttassa el. A MOL ezzel az új projekttel eddig mintegy 700 000 lapnyi forrást mentesített a közvetlen kutatói használat alól, s védi a dokumentumokat a további állagromlástól. Legalább ennyire fontos volt azonban a cél, hogy minél szélesebb kör ismerje meg a rendszerváltás előtti évtizedek legfontosabb iratait. A közelmúlt tanulságai, történései sokkal inkább hatnak a ma emberére, befolyásolják gondolkodását, tetteit, ezért az elsődleges források ismerete mindennél fontosabb. A Magyar Országos Levéltár vezetésének döntése, hogy az említett hatalmas mennyiségű anyag felkerüljön az internetre, így mindenképpen üdvözlendő. Ezzel az iratok védelme mellett az intézmény dolgozói is mentesültek néhány munkafázis alól, hiszen az interneten elhelyezett dokumentumok nagyobb része a leggyakrabban kutatott iratok közé tartozik. 1 Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban (Urbaria et Conscriptiones);

GEORGIUS FE^R: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civiles. Budae 1829; Az 1715. évi országos összeírás.; Magyarország középkori digitális okmánytára; A nemzet levéltárának kincsei; Libri Regii - Királyi Könyvek 1527-1918. 47