Nagy Sándor: 19–20. századi társadalomtörténeti adatbázis építése Budapest Főváros Levéltárában. Korall, 10. (2002 december). 217–222.

KORALL 10. 213 született tanúvallomás részlete volt, amely a sztálinvárosi szegénységet ábrázolta, ezzel állította szembe másik forrását, a Nők Lapjának egyik cikkét, amely a jövőbeli (’70-es évek) ideális életkörülményeket jelenítette meg. A források alapján hangsú­lyozta, bár a szövegek létrehozói számára nem jelentek meg a társadalmi különbsé­gek, ennek ellenére azok a hatvanas években is mindennaposnak számítottak Ma­gyarországon. A nagyvárosi terekről élő képzetek vizsgálatára jó forrásnak tartotta a korszak színes, képes hetilapjait, a helyi sajtó forrásait. A korszak hivatalos be­szédmódjában Budapest látványos kirakatvárosként is megjelent, azonban például a Mária Valéria telep lebontása és a József Attila lakótelep építése idején született cikkek a nagyvárosi lakosokat régóta élő sztereotípiák alapján „rendes munkások”­­ként és „lumpenprolik”-ként ábrázolták. Érdekes, még feltáratlan társadalomtörté­neti problémának tartotta az előadó azt a folyamatot, amelynek során a második világháború után falusiak tömegesen vándoroltak be nagyvárosba, elsősorban Bu­dapestre. Ismertette a migrációkutatás idevágó tételeit. A migrációkutatók közül többen arra a következtetésre jutottak (Louis Wirth eredeti tézisét cáfolva - misze­rint a családi kapcsolatok fontosságát a városban felváltja a személytelen kapcsola­tok dominanciája), hogy a nagyvárosban is a szomszédságokban, a munkahelye­ken, a vallásos közösségekben és más városi közegekben az emberek egymás közti kapcsolatait a személyesség és a kölcsönös függőség jellemzi. Végül az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a német társadalomtörténeti szakirodalomban sok, a háborút követő évtizedek fogyasztástörténetével foglalkozó tanulmány jelent meg, amelyek különösen a „frizsiderszocializmus” kérdéskörében alkalmas lennének a hazai adaptációra. Valuch Tibor A paraszti társadalom felbomlása és a falusi életmód átalakulása a hat­vanas években címmel tartott előadást. Úgy vélte, hogy a társadalomtörténészek szá­mára is érdekesek lehetnek olyan témák, mint például a kollektivizálás és a földre­form története, mert ezekről eddig elsősorban agrárpolitika-történeti jellegű munkák születtek. Az időszak kényes kérdésének tartotta a „paraszt” fogalom változásait, annak negatív tartalommal feltöltődését az ötvenes-hatvanas években. A falusi társadalom és paraszti társadalom fogalmakat úgy különböztette meg, hogy a falusi társadalom tagjai már nemcsak a hagyományos értelemben vett mezőgazdasági munkákból él­nek, hanem az ipari termelésben is részt vesznek, fizikai munkát végeznek. Kérdés­ként vetette fel, hogy miért lehetett sikeres a második kollektivizálási hullám, hi­szen ennek következtében gyökeresen megváltoztak a társadalmi viszonyok falun. Harmadik témakörként a paraszti társadalom korabeli társadalomstatisztikai leírá­sának módjáról szólt az előadó. Fő problémának azt tartotta, hogy a korszakban a társadalomstatisztikai kategóriák nagyon gyorsan változtak. Mást értettek például szövetkezeti paraszton 1962-ben és 1970-ben. Az első időszakban nem számították e kategóriához azokat, akik a mezőgazdaságban ipari tevékenységet végeztek, 1970- ben már igen. Az előadás negyedik témaköre a paraszti életmód és életkörülmé­nyek változása volt a hatvanas években. Hangsúlyozta, hogy a korszakban változott meg gyökeresen a munkavégzés rendje, az időfelhasználás, a lakáskörülmények, a férfiak és nők szerepei. A mezőgazdasági üzemi keretek között a kétkezi munka el­

Next

/
Thumbnails
Contents