Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
Nagy Ágnes — Nagy Sándor • Társadalomtörténeti adattár a interneten 207 Az eddigiekből talán már kiderült, de nem árt egyértelművé tenni, hogy — egyelőre — nem levéltári források közzétételéről, hanem csupán a hozzáférés megkönnyítéséről van szó. Vagyis: a kutatónak továbbra is be kell fáradnia a levéltárba. A kutatást azonban megkönnyíti - és a felsorolt előnyöket meghatványozza - hogy 2006 elejétől az eredetileg Microsoft Access alapon épített Társadalomtörténeti Adatbázis/Adattár elérhető az interneten. A kutató így akár otthon, rövid idő alatt tájékozódhat, illetőleg végezheti el munkája jelentős részét, s kiírt jelzetekkel érkezhet a levéltárba. Ami a vállalkozás jövőjét illeti, az voltaképpen attól függ, meglátja-e a levéltáros szakma, illetőleg — más oldalról — a felhasználói kör az abban rejlő óriási lehetőségeket. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy az Adattár annál hatékonyabban működik, minél nagyobb a merítés és az abban tárolt rekordok száma. Nos, a ma jórészt az egykori bírósági csoport által épített adatbázis még a BFL-en belül is óriási tartalékokkal rendelkezik. 2006 nyarán megkezdődött az árvaszéki ügyek feldolgozása, s a kihirdetett végrendeletek adatbázisrészében immár a 18. századi budapesti végrendeletek is helyet kaptak. Zajlik továbbá a budapesti érettségi anyakönyvek alapadatainak rögzítése, s tervbe lett véve a cégbírósági iratok bevonása is. Az igazán nagy, minőségi váltás azonban az iratőrző intézmények — levéltárak mellett múzeumok, könyvtárak, sőt plébániák vagy lelkészségek is — közötti együttműködés nyomán várható: a külső adatbevitel lehetősége biztosított, ami elképzelhetővé, sőt kívánatossá teszi a hasonló fondok/állagok egységes keretben történő feldolgozását. Mindez pedig végső soron, miután képfájlok rekordokhoz fűzése ugyancsak lehetséges, a jelenlegi „elektronikus segédlet” meghaladásának, egy virtuális hálózatos levéltár ígéretét hordozza. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk, s egyelőre - már csak az említett „névteresítés” elmaradása miatt is - az Adattár használata körülményes bemutatást, magyarázatot igényel. A továbbiakban tehát mindenekelőtt megfogalmazunk néhány általánosan érvényesnek tekinthető keresési szempontot, gyakorlati fogást; azután pedig sorra vesszük az egyes adatbázisrészek („metatárak”) sajátosságait, építésük stádiumát és irányait, s kiemelünk egy-egy jellemző vagy éppen különös, de adott esetben érdekes példát. A Társadalomtörténeti Adattár keresőfelületén jelenleg választani lehet egyszerű és részletes keresés között.8 Az egyszerű keresés nyilvánvalóan gyorsabb, és akár nem várt, kellemes meglepetéseket is okozhat (nem mindenkinek jut eszébe például külön a „megjegyzés” mezőben keresni), ugyanakkor hátránya a pontatlanság. így például, ha valaki Munkácsy Mihályra kíváncsi, több ezer irreleváns rekordot fog kapni. Ezért eleve tanácsos a nevet idézőjelek között keresni, mivel annak hiányában a Munkácsy vezeték- és a Mihály keresztnevet viselők népes tábora is találatként jelenik meg. De „Munkácsy Mihály”-ra még mindig több tucat rekordot fogunk kapni, a nevét viselő budapesti utca miatt. 8 A tervek szerint a jövőben egyetlen keresőfelület - „Központi kereső” - lesz kialakítva, amely a BFL összes azonos elven épített és működő adatbázisát meg fogja jeleníteni.
