Mikó Zsuzsanna: E-archívum – az egységes levéltári nyilvántartási rendszer kialakításának szakmai dilemmái. Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. 20–25.

zelési szabályzattípusok felvitelére. Önálló táblázatok tartalmazzák az iratanyag jellegére és az iratanyag típusára vonatkozó megjelöléseket. A segédtáblák tehát azt a célt szolgálják elsődlegesen, hogy a levéltár saját igényei szerint is alakítható legyen a program, más részről viszont ez a megoldás lehetőséget ad arra is, hogy egy esetleges jogszabály változás esetén fejlesztői segítség nélkül is felvihe­tők legyenek az új adatok. Emellett a segédtáblák statisztikai összegzésre is lehetőséget adnak, mivel a táblázatok tartalmazzák azt is, hogy a táblázat egyes rovataihoz mennyi bejegyzés történt. A programban külön modult alkotnak a jogosultságok kezelésére szolgáló tábláza­tok. A program hitelességének biztosítására szolgáló egyik fontos eszköz, hogy a prog­ramban bármiféle változtatást csak az arra jogosult személy végezhet. A programban három szintű jogosultsági rendszert alakítottunk ki. A legalsó szint a referens szintje, aki a törzskönyvi nyilvántartásban a referenciájába tartozó iratanyagok esetében vihet fel új adatokat, illetve itt végezhet módosításokat. Ugyanezen a szinten helyezkedik el a szervnyilvántartásban dolgozó referens is, aki csak a referenciájába tartozó szervek esetében végezhet adatfelvitelt. Ezen a szinten található még a naplójogosult is, akinek arra van lehetősége, hogy a gyarapodási, fogyatéki, letéti, kölcsönzési és átmeneti naplóban rögzítsen adatokat. A jogosultság következő szintje az általunk középvezetőnek nevezett szint. Neki megvan mindazon jogosultsága, amellyel az alatta álló referens rendelkezik, ezentúl azonban jóváhagyási jogosultsága is van. Az egyik legfontosabb jóváhagyási jogosultsá­ga az áttekintő törzskönyvi struktúrában végrehajtott szerkezeti változások jóváhagyása. Ide tartozik az új irategység felvétele, az irategység törlése, megszűntté nyilvánítása, irategység áthelyezése. A naplókban a középvezető jogosultsága a naplótételek és a nap­lók év végi lezárása. A szervnyilvántartásban a középvezető jogosultsága az új szerv felvételének, törlésének és megszűntté nyilvánításának jóváhagyása. Tehát a jóváhagyás­hoz kötött müveletek esetében a referens végzi el az adatfelvitelt, de a középvezetői jóváhagyásig ezek más színnel jelennek meg a programban. A középvezető jogosultsága még a referenciák kialakítása is, vagyis az iratanyagok, illetve szervek referenciába soro­lása. Az iratreferenciák kialakításához segítséget nyújt, hogy az áttekintő törzskönyvi struktúrában kilistázhatok azok az irategységek, amelyek referenciába sorolása még nem történt meg. A jogosultság harmadik szintje a felsővezetőé, akinek mindaz a jogosultsága meg­van, amivel az alatta álló szintek rendelkeznek, ezentúl azonban még megtekintheti a loggolásokat is. A loggolások segítségével a felsővezető megnézheti, hogy ki. mikor milyen adatokat vitt fel, illetve változtatott meg a programban. Külön jogosultság természetesen a rendszergazdáé, akinek lehetősége van a felhasz­nálói nevek és első alkalommal a jelszavak kiosztására. A jelszavát később mindenki megváltoztathatja. A rendszergazda vehet fel új felhasználót, ő oszthatja be a megfelelő szervezeti egységhez. Rendszergazdai jogosultság a segédtáblák adatainak karbantartása is, ezt a feladatot mindenképpen célszerű egy kézben tartani annak érdekében, hogy a félreértelmezhető adattöbbszörözéseket ki lehessen küszöbölni. A program hitelességének biztosítékául szolgál a loggolás, ennek segítségével bár­mikor ellenőrizhető a programban történő bármiféle módosítás. A loggolás a módosítás 24

Next

/
Thumbnails
Contents