Markó György: Levéltári segédlet készítése a Hadtörténelmi Levéltárban számítástechnikai eszközök alkalmazásával. Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. 50–55.
Központi Kiképző Tábor Központi Kiképző Tábor Központi Kiképző Tábor E cél érdekében először egy program kigyűjtötte a nyomtatásra kész oldalakról az iratképzők elnevezéseit úgy, hogy a segédleten belüli sorszám, amelyik eddig elöl állt, most az elnevezést követte. Ezt követően egy újabb programmal ezt a törzsanyagot kiegészítettük az 1949—1956 közötti jegyzékeket feldolgozó segédlet névanyagával. A mindkét segédletben szereplő katonai szervezetek természetesen így egy helyre kerültek, míg az új szervek begépelésénél ismét lehetett hasznosítani a munkát meggyorsító előre definiált kifejezéseket. A következő program valamennyi iratképző szerv elnevezéséről annyi „cédulát" készített, ahány értelmes tagból állt az. Maradva az előző példánál: Központi Kiképző Tábor XXX YYYY 01 Kiképző Tábor Központi XXX YYYY 10 Tábor Központi Kiképző XXX YYYY 18 Azaz az XXX az első, 1949—1956 közötti segédleten belüli sorszám (opcionális); az YYYY az 1957—1969 közötti évek anyagát feltáró jegyzéken belüli sorszám, .(szintén opcionális); míg az utolsó, kétjegyű szám jelzi, hogy a kezdőbetű hol állt az eredeti elnevezésben. De ezzel még nem ért véget az átalakítási folyamat. A számítógép a karaktereket egy nemzetközi szabvány szerint kódolja, azaz minden karakterhez hozzárendel egy számjegyet. A számjegyek növekvő sora alapján az ABC-be rendezés már rutinfeladatnak tűnik, de bonyolítja a feladatot a kis- és a nagybetűk közötti különbség, valamiint az ékezetes betűk sajátos helyzete. A számítógép előbbre sorolja a nagybetűket, pl. a „Tábor" megelőzné a „légvédelmi"-t, azaz a mutató használhatatlan lenne. Ékezetes betűket eddig is csak bizonyos kompromisszumok árán használhattunk: a PRIMO szerkesztői a nemzetközi kódrendszer „foghíjaiba" helyezték el azokat (pl. a Z után következik az ö, Á, U), azaz a merev betűrend megint kudarcot vallama. A megoldás lényege: valamennyi karaktert át kell alakítani nagybetűssé és ékezet nélkülivé úgy, hogy az eredeti forma se vesszen el! Maradva eredeti példánknál: a „Központi Kiképző Tábor XXX YYYY 01"-ből „KÖZPONTI KIKÉPZŐ TÁBOR Központi Kiképző Tábor XXX YYYY 01 22" lett. Üj elem az utolsó kétjegyű szám: ez jelzi, hogy az ABC-be rendezés után mekkora részt kell „levágni" a karaktersorozat elejéről az, eredeti állapot visszaállításához. Nem várt gondokat okozott a számjegyek sorba rendezése is. A számítógép „logikája" szerint ugyanis a kisebb számjeggyel kezdődő szám megelőzi a többieket függetlenül azok helyi értékétől! (így pl. a 121 a 38, vagy a 9 elé kerülne.) Ezen úgy segítettünk, hogy a számjegy elé annyi szóköz került, ahány helyi értékű volt az. A gép így előbb a helyi értékek, majd a számjegyek növekvő sorrendjében végezte el a rendezést. A többi már csak türelem kérdése volt. A több mint 6000 tételből álló anyagot többször vissza kellett kazettáról olvasni, kiválogatva a fentiek szerint szűkített ABC soron következő betűjével kezdődőket. Ezeket a gép betűrendbe rakta, elhagyta az immár feleslegessé vált csupa nagy- és ékezet nélküli betűkből álló részeket, majd a rendezett anyagot időnként kazettára kimentette. 53
