Lakatos Andor: Digitalizálás és e-kutatás Kalocsán (2009–2019). Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. 40–66.
46 Levéltári Szemle 70. évf . ez a társítás, a jelenség újdonság volt a levéltárak körében, megítélése máig is változó a levéltárosok részéről. A témához ezen a helyen, most csak néhány rövid megjegyzést tennénk: huszonöt év intézményes költségvetési tapasztalatai alapján a projekt első évei a „legszűkebb esztendők” közé tartoztak a KFL működését finanszírozó közgyűjteményi támogatás tekintetében, azaz nem volt könnyű mozgósítható belső erőforrásokat találnunk, és a tömeges digitalizálást szolgáló pályázati lehetőségek sem voltak jellemzők azokban az években. Ráadásul a projekt születésekor szinte mindenütt a gazdasági válságról beszéltek, és elkerülhetetlen kiadáscsökkentést emlegettek... A technikai eszközök esetében a kutatásra alkalmas digitális képek létrehozása volt a fő cél, s ehhez mérten egyszerű, takarékos megoldásokra törekedtünk. Az eszközök beszerzéséhez részben sikerült a hagyományos levéltári pályázati lehetőségeket is igénybe vennünk.12 Már az első évben két fényképezővel dolgoztunk, s a második évtől három munkaállomáson folyt párhuzamosan a munka. A három állomás zökkenőmentes működését előbb-utóbb négy eszközparkkal tudtuk jól megoldani. Erre az időnkénti meghibásodások, s a javításból eredő kiesések miatt, valamint a házon kívüli helyszínekre kitelepített munkaállomások távollétéből adódóan lett szükség.13 A jó minőségű internetes kutatói szolgáltatáshoz megfelelő szervert és szerver-hosting szolgáltatást kezdetben a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatása biztosított. A humán erőforrások terén megállapítható, hogy a kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget az első években, 2009–2014 között a közmunkaprogram biztosította. Ebben az időszakban öt személy dolgozott napi nyolc órában. Közülük hárman négy évet, ketten rövidebb időt, egy-két évet töltöttek nálunk. A közmunkaprogramot a későbbiekben a rehabilitációs programok váltották. Ezek keretében összesen hat személyt alkalmaztunk 2014–2019 között, napi négy órában. A hasonló programok adminisztrációs terhe jelentős volt, anyagi szempontból viszont megérte élni a kedvező lehetőségekkel. Jellegüknél fogva meghatározott időszakokra szóltak, ebből következően megszakításokkal működtek. Szerencsére az egymást követő ciklusokban régi munkatársainkat sikerült rendszeresen visszakapnunk. Az utóbbi években, a határon túli digitalizálás általában alkalmi megbízási szerződésekkel, és alkalmi támogatásokkal zajlott. 14 12 Példaként az EMMI nyilvános magánlevéltári pályázatait vagy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat támogatását említhetnénk, illetve TÁMOP-os oktatási pályázati forrást is felhasználtunk ilyen célokra. 13 Több százezer felvétel után egy-egy kamera zárszerkezete, mozgó alkatrészei „elfáradtak”, a javítások főként ezeknek az alkatrészeknek a cseréjét jelentették. Az eszközök a nagy igénybevételhez képest jól működtek, és jelentősen túlteljesítették a gyári szabvány-értékeket. 14 Határon túli munkánkat a Probate Research – Magyar Örököskutató Iroda, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az EMMI is támogatta. Lakatos Andor
