Lakatos Andor: Digitalizálás és e-kutatás Kalocsán (2009–2019). Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. 40–66.
56 Levéltári Szemle 70. évf . A keresztelési, házasságkötési és halálozási bejegyzések szöveges információi remek forrást nyújtanak az innen származó lakosság családtörténeti kutatásaihoz, de emellett értékes adatokat tartalmaznak a társadalom- és településtörténeti, demográfiai és néprajzi kutatásokhoz is.20 Vállalkozásunkat ennek megfelelően az motiválta, hogy az anyakönyvi adatbázisban elvileg szerencsésen találkozhatnak a családkutatók igényei és a különféle tudományos kutatások lehetőségei. A digitális feldolgozás és közlés mennyiségileg és minőségileg is forradalmasíthatja a kutatásokat: lehetővé teszi a források tömeges használatát, távoli elérhetőséget biztosít, és felgyorsítja a kutatások sebességét. A tartalom fejleszthetősége, a különböző jogosultságú felhasználók alkalmazása lehetővé teszi az adattartalom interaktív használatát, a hasznos eredmények, megfigyelések megosztását, kiegészítések, javítások közlését. Az adatbázis működésének ötéves tapasztalatai alapján úgy véljük, a fentiekben említett tudományos célú kutatások és az interaktív használat lényegében elmaradtak, és csak kis mértékben valósultak meg a hozzájuk fűzött remények.21 Ennek egyik oka lehet, hogy a tudományos kutatások finomabb kereséseket, analizáltabb információkat, összetettebb adatstruktúrát igényelnének, amit az internetes változatban nem sikerült kellően érvényesítenünk. Az is előfordulhat, hogy tudományos szempontból további mintákra, összehasonlítható adatbázisokra volna szükség. Egy kis mezőváros adatai ugyanis társadalmi szempontból és a népesség számát tekintve is szűkös keresztmetszetet adnak. A családkutatói használathoz viszont az egyszerűsített, mutatójellegű alapadatok feltüntetése és kereshetősége is elegendő, ezzel kapcsolatban mások az általános igények. Az adatbázis-tartalom fejlesztésére, kiegészítésére pedig inkább csak a levéltárban kezdeményezett folyamatok részeként – például diákok közösségi szolgálata és más, szakkörjellegű foglalkozások keretében – volt példa. Az interaktivitás technikai lehetősége tehát önmagában kevésnek bizonyult, eredményes használata komoly szervezést, odafigyelést igényelt volna, s erre a munkára az elmúlt években nem jutott elegendő energiánk. Húsz év távlatában elmondható, hogy ez az adatbázis volt levéltárunk „állatorvosi lova”, amelyen rendszeresen kísérleteztünk és modelleztünk különféle anyakönyvi feldolgozási módszereket, tesztelve az egyes munkafolyamatok időigényét és a felhasználás lehetőségeit. 20 Például népesedés, migráció, foglalkozások, átlagéletkor, gyermekhalandóság, halált okozó megbetegedések, rokoni kapcsolatok, névadási szokások, rendkívüli események, balesetek elemző vizsgálata. 21 Regisztrált kutatóinkkal rendszeres kapcsolatban álltunk, visszajelzéseket kértünk, de nem kaptunk ezzel kapcsolatos értesítést. Lakatos Andor
