Künstler Ferenc: A levéltárak középtávú informatikai stratégiája és feladatterve, 2006–2010. Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. 3–19.
záféréssel megoldják a nyilvánosság számára a könnyű elérhetőséget és ellenőrizhetőséget. • Az elektronikus levéltári segédletek új, a korábbi segédlettípusok szolgáltatásait is integráló, illetve azok lehetőségeit meghaladó adatbázisokba épülhetnek, amelyek szabványos érintkezési felületen képesek kapcsolódni egymáshoz, továbbá megfelelő hozzáférést biztosítanak a kutatás számára. Feladatok • A 10/2002. (IV. 13.) NK.ÖM rendeletben meghatározott levéltári nyilvántartások egységes számítógépes program alapján történő vezetésének megvalósítása, az egységes levéltári nyilvántartási rendszer adatbázisainak feltöltése és folyamatos, naprakész vezetése. • A levéltári iratanyagok nyilvántartásainak feldolgozása a raktári egység szintjéig• A levéltári források metaadatainak létrehozásán és publikálásán túl, esetenként a feldolgozott források teljes szövegű vagy képi formában való közzétételének megvalósítása. • A levéltárak közötti adatcsere szabványosított formáinak biztosítása. • Névterek (authority files) kidolgozása és alkalmazása. • A már elfogadott levéltári szabványok használatának érvényesítése a leírásokban (ISAD/G, ISAAR/CPF), valamint az Internetes publikálás során a metaadatok tekintetében a DUBLIN CORE leírási szabvány alkalmazásával a hozzáférhetőség, az EAD és EAC használatával az adatcsere lehetőségét megoldása. • A leírások, metaadatok esetében — a hozzáférés biztosítása érdekében — az XML formátum használatának elfogadtatása. • Az egyéb képformátumok tárolására a TIFF fájlformátum rendszeresítése. • Szoftverek esetében — figyelembe véve a kedvező költségeket és a hosszú távú megőrzést, valamint a hozzáférés biztosítását — a platformfüggetlen, nyílt forráskódú alkalmazások támogatása. • A levéltári segédletek készítésekor olyan adatbázisok építésének folytatása, amelyek megfelelnek a fentiekben megfogalmazott követelményeknek; ezzel garantálható mind a hosszú távú megőrzés, mind a hozzáférhetőség, mind pedig a levéltárak adatállományai közötti átjárhatóság és adatcsere lehetősége. • Forráscsoport-típusonként, lényegében a fondfőcsoport rendszer vonalai mentén egységesített szempontok alapján létrehozott típus-segédletek készítése, meghatározva a feldolgozandó adattartalmak jellemző körét. Ezzel biztosítható a feldolgozott források egységesített adattartalma. • A központi informatikai menedzsment feladataként a magyar közlevéltárakban készített/készülő adatbázisok központi nyilvántartásának létrehozása és folyamatos vezetése. Az adatközlést meghatározott tartalommal a kötelező adatszolgáltatási körbe szükséges beépíteni. 11