Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.1. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK • SZŰCS ISTVÁN - 7.1.3. Hardver - 7.1.3.3. Perifériák
7.1. Informatikai alapismeretek ■ 645 ■ Be- és kimeneti egységek A be- és kimeneti egységek kétirányú adatcserére képesek. Nézzünk példákat erre is: ♦ Háttértárak. A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas be- és kimeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például a számítógépes rendszerek biztonságos üzemvitele érdekében további háttértárakon helyezik el a rendszerek biztonsági másolatát is. Megkülönböztetünk papíralapú, mágneses és optikai háttértárakat. ♦ Papíralapú háttértárak. A papír alapú háttértárak közé sorolhatjuk többek közt a lyukszalagot és a lyukkártyát. Ezeket a háttértárolókat ma már nem alkalmazzák, hiszen feldolgozásuk igen lassú, könnyen sérülhet az adathordozó, nagy tömegű és mennyiségű alapanyagot igényelnek, illetve kezelésük igen körülményes. Előnyük viszont, hogy olyan környezetben is alkalmazhatóak, ahol a mágneses adathordozók nem. ♦ Mágneses háttértárak. A legelterjedtebb háttértárak napjainkban a mágneses elven működő háttértárak. Működési elvük igen egyszerű, az adathordozó felületén lévő mágneses réteg kétállapotú jeleket rögzít. Jellemzőik: a tárolható adatmennyiség nagysága (kapacitás), a gyorsasága (mekkora az adathozzáférési idő), valamint az adatsűrűség nagysága. A mágneses háttértárak fő részei: maga a mágneses felületű adathordozó, például a mágneslemez, illetve az adathordozó mozgatását, írását, olvasását végző berendezés, amelyet meghajtónak (drive) nevezünk. A meghajtó elektronikus és mechanikus részekből áll. A mechanikus részek végzik az adathordozó mozgatását, míg az elektronika feladata az írás-olvasás-pozicionálás vezérlése. Az írást-olvasást az író-olvasó fej végzi. A mágneses háttértár típusai: mágneslemezek, mágnesszalagok. A mágneslemezek között léteznek ún. hajlékony lemezek (floppy disc) - ezek kapacitása 1 MB körül van - és merevlemezek (winchesterek), amelyek kapacitása manapság már több száz GB. Hasonlóan több száz GB kapacitásúak a mágnesszalagok is. A mágneses háttértárak előnye a nagy tárolókapacitás, ugyanakkor érzékenyek az erős elektromágneses térre. ♦ Optikai háttértárak. A mágneses elvű adathordozókon kívül egyre elterjedtebbek az optikai elven működő adathordozók. Archivált dokumentumok, képek, módosítást nem igénylő programok tárolására ideális adathordozó a CD (Compact Disc), amelyet 1980-ban a Sony és a Philips cég közös fejlesztés után dobott piacra, illetve manapság leginkább a DVD (Digital Video Disc). Egy CD kapacitása 700 MB, míg egy DVD esetében ez az érték elérheti a 18 GB-ot is. Láthatjuk tehát, hogy az optikai háttértárak kapacitása nagyobb a hajlékony lemezekénél, de messze elmarad a merevlemezekétől, ugyanakkor nagy előnyük, hogy nem érzékenyek az elektromágneses térre. ♦ Érintőképernyő (Touch Screen). A ki- és bemeneti eszközök klasszikus példája az ún. érintőképernyő. Az érintőképernyő egy számítógép monitorához hasonló eszköz, amelynek segítségével a rajta megjelenő parancsokat és funkciókat érin