Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.8. ELEKTRONIKUS IRATOK - 7.8.3. Irattári és levéltári követelmények, szabványok • KÖRMENDY LAJOS - 7.8.3.1. Iratkezelő rendszerek
7.8. Elektronikus iratok ■ 711 hogy az átvétel óta hitelesen őrzik az iratokat, erre pedig a garanciát maguk az iratok, az átvételi, a kezelési és az őrzési körülmények adják, mint ahogy arról az előbbiekben szó volt. Az elektronikus aláírás csak megfelelő jogi feltételek mellett és kellően kiépített infrastruktúrával működik, olyan akkreditált szervezetekkel, amelyek előállítják a szükséges szoftvert és hardvert, kiadják, nyilvántartják és őrzik az aláírás-címpéldányokat. Szabályozni kell az aláírás-kibocsátó és címpéldányőrző szervezetek jogutódlásának a kérdését is. Magyarországon már felálltak az első ilyen szervezetek. Levéltári szakmai és jogi szempontból az a fő kérdés, hogy mi történjen az elektronikusan aláírt iratokkal akkor, amikor konvertálni (migrálni) kell azokat elavulás miatt? Ez ugyanis a dokumentum megváltozását jelenti, aminek következtében az olvasókulcs nem hiteles iratot fog jelezni. Ha nem konvertálunk, akkor egy idő után olvashatatlanok lesznek az iratok. Egyelőre nincs megoldás a dilemmára, valószínűleg a levéltár hitelességi garanciája, ami az egész irategyüttesre vonatkozik, hitelessé fogja tenni az elavult elektronikus aláírással aláírt, levéltári őrizetben lévő iratokat is. 7.8.3. Irattári és levéltári követelmények, szabványok ■ KÖRMENDY LAJOS A szerveknél és személyeknél keletkező elektronikus iratok szabályozásának (szabványosításának) igénye két fő ok, a hitelesség és a hozzáférhetőség miatt vált világszerte szükségessé. A 7.8.23. pontban foglalkoztunk a hitelességgel, ezúttal a hozzáférhetőség szempontjából közelítjük meg a kérdést. Mivel a két szempont gyakran keveredik, a két megközelítés között sok az átfedés, az előző alfejezetben felsorolt követelmények például szerepelhetnének itt is. A fejlett elektronikus közigazgatással bíró országokban meghozták a szükséges jogszabályokat, kidolgozták azokat a követelményeket, modelleket vagy szabványokat, amelyek az egységesítést szolgálják. A következőkben egy olyan nemzetközi ajánlással ismerkedünk meg, amely mintául szolgált sok országban, kvázi nemzetközi szabvánnyá vált. 7.83.1. IRATKEZELŐ RENDSZEREK Az Európai Bizottság IDA (Interchange of Data between Administrations) nevű programja alapján kapott megbízást a DLM-fórum (a bizottság szakmai szervezete) egy általános elektronikus ügyiratkezelő rendszermodell kidolgozására. A munka 2001 elején zárult, a létrehozott dokumentum a Model Requirements for the Management of Electronic Records (Elektronikus Iratok Kezelésének Követelményei), rövidítve a MoReq nevet kapta. Az eltelt évek bebizonyították, hogy a MoReq az eddigi legsikeresebb elektronikus iratkezelési szabvánnyá vált, és már Európán kívül is
