Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.
2 Levéltári kihívások az analóg és a digitális világban - 2.3 Az emberi emlékezet digitalizálása és adatrobbanás
16 gán- és a hivatalos mailek, nem kevés fejtörést okozva az e-levelezést archiválni akaró records managereknek vagy levéltárosoknak. Ami az irattípusokat illeti, a kezdeti nagy, központi számítógépek korszakában szinte kizárólag egyszerű szerkezetű, nagy adatbázisokat hoztak létre. A PC-k korszakában a szövegszerkesztők és a táblázatkezelők által képzett iratok dominálták a digitális világot. Az internet korában az elektronikus üzenet, különösen az e-mail az uralkodó, de ugyanakkor sokféle és sokszínű, különböző típusú iratot láthatunk köszönhetően az újfajta kommunikációs eszközöknek, a közösségi hálóknak, amelyek kifejlesztették a saját stílusukat és formájukat, és amelyek jelentősen eltérnek a tradicionális iratoktól (levelek, táviratok stb.). Végül de nem utolsósorban a web világában az e-iratok egyre nagyobb része átmeneti vagy dinamikus (gyorsan, állandóan változó) irat. A magániratoknál (ilyen pl. egy személy weblapja) ez magától értetődő, de hasonló a tendencia a hivatalosaknál is. 14 Egyrészt, mert könnyű a létrehozás és a publikálás, ezért pl. egy hivatalos intézmény naprakész információkkal látja el az ügyfeleit, vagy az ügyintézést (pl. regisztrálás, vásárlás) egyre inkább a webre tereli. Másrészt civil vagy akár hivatalos szervezetek egyre gyakrabban vonnak be egyre több embert az iratok, adatok létrehozásába, ennek egyik legjobb példája a Wikipedia, de ilyenek a genealógiai adatgyűjtemények egyesítésére tett kísérletek vagy a később (12. fejezet) részletesebben ismertetett BBC Domesday-projektje. (A rendkívül interaktív és személyre szóló web szolgáltatásokat nevezik Web 2.0-nak.) 2.3 Az emberi emlékezet digitalizálása és adatrobbanás Az utolsó 50 évben az informatika fokozatosan meghódította az emberi emlékezetet. Kezdetben a nagy nyilvántartásokat és katalógusokat „gépesítették”, aztán a szöveges és a táblázatos anyagok következtek, majd a rajzok. A következő etap a képek digitalizálása volt (mind az álló-, mind a mozgóképeké), majd a hangdokumentumok jöttek, és a nemrég megjelent 3D-s nyomtatókkal elérkeztünk a fizikai objektumok digitalizálásához. Manapság már elmondhatjuk, hogy az informatika képes létrehozni vagy reprodukálni az emberi emlékezet tárgyainak többségét. Az eredmény az e-adatok robbanásszerű növekedése, ami egy önmagát erősítő folyamat: 14 Anne J. Gillilan-Swetland: Testing our Truths: Delineating the Parameters of the Authentic Archival Electronic Record. In: American Archivist vol. 65 Fall/Winter 2002, 207-208. old.
