Körmendy Lajos: Az optikai lemez levéltári alkalmazása. Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. 29–32.
zetközi levéltári követelményeknek megfelelő biztonsági másolat készítésére nem nagyon alkalmas a viszonylag gyenge képminőség és rövid élettartam miatt. A legnagyobb hátránya abban áll, hogy erős a szoftver- és hardverfüggősége, és így a gyors fejlődés következtében a most készített felvételek pár évtized múlva nem lesznek olvashatók, vagy csak igen nagy anyagi áldozatok árán tehetők azzá. Vannak persze példák a levéltári alkalmazásra: a spanyol levéltárak például optikai lemezre épülő országos számítógépes hálózatot építettek/építenek ki, a cseh levéltárak is optikai lemezen terjesztenek nemzetközi történészérdeklődésre számot tartó irategyütteseket (Schwarzenberg levéltár)6 . Ezek azonban csak kivételek, és inkább úgy lehet fogalmazni, hogy a szakma egyelőre várakozó állásponton van. Körmendy Lajos JEGYZETEK 1 Az igazság az, hogy a „fényképezés" mágneslemezre is történhet, amit megfelelő program és scanner esetén egy átlagos személyi számítógép is elvégezhet, csak nem érdemes, mert olyan óriási a képek helyigénye, hogy a mágneslemezek nagyon hamar betelnének. 2 A mikrofilm és a számítógép „házasítása" direkt módon is történhet, ezt nevezik CAR (Computer Aided Retrieval System — számítógéppel segített visszakereső) rendszernek. A hagyományos és a CAR mikrofilmek között a különbség a visszakeresés módjában van. Amíg a hagyományosnál ez a nevének megfelelően manuálisan történik, a CAR filmeknél mindez automatizált. A legelterjedtebbek a 16 mm-es tekercsfilmmel működő rendszerek. A működési elvük a következő: 1. exponáláskor a kamera a felvételek alá egy előre meghatározott nagyságú pontot (oldalnál kisméretűt, tételnél közepeset, csomónál pedig nagyot) fényképez; 2. a jeleket egy megfelelő szoftverrel ellátott számítógéppel kell regisztráltatni, az egyes irategységek (sorozat, kötet, ügyirat) tárgyával vagy nevével együtt; 3. kutatáskor a számítógéppel összekötött olvasógép a kiadott parancsnak (tárgynak, névnek) megfelelően villámgyorsan megkeresi a keresett felvételt. 3 Az amerikai National Archives 1984 óta folytat nagyon alapos kísérleteket optikai lemezzel. Az eredmények minden részletre kiterjedő elemzése és összegzése megtalálható az Optical Digital Image Storage System, Project Report, March 1991, National Archives and Records Administration c. kiadványban. 4 Megjegyzendő, hogy vannak kettős funkciójú magneto-optikai lemezek is, azaz a felhasználó eldöntheti, hogy egyszer vagy újraírható formában használja-e a lemezt. Az egyszer írható magneto-optikai lemezek WORM diszknek tekintendők. 5 A Sony cég lemezéről van szó, lásd a National Archives említett jelentését, 12—13. old. 6 A 3. Európai Levéltári Konferencián Pedro González „Data Bases adn Remote Information; The Spanish Archives Experience" címmel tartott előadást az említett spanyol vállalkozásról. Az előadás szövege várhatóan még ez évben meg fog jelenni az európai levéltári konferenciák anyagát tartalmazó sorozat következő számában (Proceedings of the Third European Archivál Conference, Vienna 1993). 32
