Kóta Péter: Digitális forráskiadás. Gondolatok alapvető kérdésekről. Turul, 88. (2015) 4. 130–143.
136 Manapság a tipográfusok ugyanezt csinálják, csak a pontozó helyett harmadfokú polinomokkal és Bézier-görbékkeL De míg az ős-nyomdászok egy hagyomány megőrzésén dolgoztak, napjaink forráskiadói arra törekszenek, hogy a valaha volt minden egyes - nem is az elsődleges dokumentumban, hanem valamely régi forráskiadványban, amelynek készítője saját maga kreált tipográfiai és szövegkritikai jeleket, amelyek egyetlen előfordulási helye az illető kötet - grafikai elemet megmutassanak. A régi nyomtatványok kutatói fontosnak tartják, hogy a könyv szövegét fakszimile-közeli részletgazdagsággal adják vissza. A GW digitális változata27 tartja magát ehhez a követelményhez. A neten publikált anyag megjelenítéséhez egy fontkészlet letöltését és a saját gépre telepítését ajánlja, latin, szláv és héber nyelvű nyomtatványokhoz. Hasonlítsuk össze ezt néhány, többé-kevésbé MUFI-kompatibilis betűkészlet kódpontjaival! 27 http://www.gesamtkatalogderwiegendrucke.de/ . 28 http://auchinleck.nls.uk/editorial/editorial.html . 29 http://korpusz.ektf.hu/hu . 30 Lexicon Musicum Latinum Medii Aevi, Hg. Michael Bernhard, Mün chen 2006-. 31 Lexicon musicum Latinum Medii Aevi 2011. http://woerterbuchnetz.de/ LmL/ Az itt használt fontokról nem sikerült közelebbi információt begyűjtenem. 32 Standard Music Font Layout 2013-14. http://www.smufl.org/ . 33 Minden jelnek négy változata van; a longa és a brevis - itt - felcserélhetően jelenik meg. Alte Schwabacher Palemonas Andron Scriptor Latin-1 00E5 ad á, ä á, ä PUA E023 € PUA E644 6 6 PUA E006 á E42C= a, a E42C = a, a 1 Palemonas Andron Scriptor Latirfcl 00E5 a, a a, / PUA E023 0 PUA E644 ő ő PUA E006 ä E42C=á, a E42C = á, / Látható - de igazán csak az alsó táblázatban, amelyet képként, egy olyan gépről hoztunk, amelyen telepítve voltak a felsorolt fontok; azok hiányában a rendszer a fölső táblázat adatait szolgáltatja - hogy a betűkészletek eltérően képezik le a kódpontokat. A GW által javasolt Alte Schwabacher tartja magát az érvényes helyek definícióihoz, noha például a „Latin kis a, rajta karika" kódpontjához formailag lényegesen eltérő karaktert társítanak a MUFI-kompatibilis fontok. A Palemonas kurzív változata (vagy példának okáért a Junicode kurzívja) hasonlít, de az Andron Scriptor-é már nem. A végeredményen az sem változtat, hogy a PUA területén (E42D) létezik „Latin kis a, rajta latin kis o betű” elnevezésű, kísértetiesen hasonló karakter - épp csak a betűkészletünkből hiányzik. Persze repülő ékezetekkel is megoldható a dolog: a + 030A (Combining ring above) = á, így akár a legközönségesebb Times New Roman betűvel: a. A Linux Libertine G enyhén eltérő képet ad, de itt van egy másik lehetőség: a + 0366 (Combining small letter o) = á - ez viszont a Times New Roman-ban nem működik. Aki szerint könnyű megkülönböztetni az a betű fölé írt karikát a felülírt o betűtől, az érzékeli igazán a probléma súlyát. A „Latin kis o, rajta latin kis e” pedig formailag hasonlít, de más kódponton található a MUFI-ban. A „Latin kis a, rajta latin kis e” pedig sem nem hasonlít (de lásd ismét a Palemonas kurzívját!), se nem ugyanott található. További elrettentő példáért látogassanak el az Auchinleckkézirat honlapjára.28 Magyarországon az Antikvakorpusz29 jár elöl a digitális publikálásban. Hangsúlyozottan tartja magát a TEI ajánláshoz, és a MUFI által propagált Andron Scriptor Web font-ot használja. Ennek a felhasználó saját gépére való letöltését is ajánlja, noha annak linkje a semmibe mutat, el kell tehát látogatni a MUFI honlapjára, lásd fentebb... Érdekes módon, a honlap tökéletesen működik enélkül is, nyilván meg lehet oldani a feladatot a szerver oldaláról szolgáltatott betűkészlettel. A másik példa a zenetörténeti források ábrázolásának problémáját illusztrálja: a kitűnő középkori zenetörténeti lexikon (LML)30 nagyszerűen digitalizált változata a reneszánsz hangjegyírásban használatos szimbólumokat két különböző (!) betűkészletből jeleníti meg, amelyeknek a kódszáma (gyaníthatóan) a PUA területére mutat. Két évvel később elkészült - illetve folyamatosan fejlődik - az általánosabb célú, de zenetörténeti források jeleit is tartalmazó szabvány (SMuFL), kifejezetten a PUA területére átgondoltan elhelyezett jelkészlettel. A megjelenítéshez vagy a szabadon használható Bravura, vagy a kereskedelmi lincenccel rendelkező November 2.0 font szükséges.