Kohút Sára – Laczlavik György: A scopeArchiv öt éve a Magyar Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. 39–60.
51 2019/1. A felsorolt adminisztrációs és szakmai nehézségek mellett a szakrendszer adaptálásának motiváltságát jelentősen csökkenti az a nézet, amely szerint a scopeArchivot előbb-utóbb felváltja egy újabb, hiszen ez annyira különbözik a magyarországi gyakorlattól. Még ha ez be is következne, nem jelenti azt, hogy a befektetett energia ne térülne meg. Egyrészt a következő szakrendszer is a nemzetközi ISAD(G) szabványon fog alapulni, a létrehozott rekordok tömegesen exportálhatók, migrálhatók lesznek, másrészt az alkalmazás megtanulásával olyan, nemzetközi szinten is releváns szakmai tudást szerezhetünk, ami a scopeArchiv utáni szakrendszerek adaptálását jelentősen megkönnyíti, amelyek pedig alapkoncepciójukban nem fognak lényegesen eltérni attól. Az adminisztratív és szakmai nehézségeken túllépve a scopeArchiv számos előny nyel rendelkezik. Tekintve, hogy a rendeletben szereplő összes nyilvántartást tartalmazza és a létrehozott rekordok között kauzális kapcsolatot lehet teremteni, képes végigkísérni az irat útját az iratképzőtől (szervnyilvántartás: Partnerek, Dosszié, Dokumentumok modul), a levéltári átvételen át (gyarapodási napló: Gyarapodás modul, iratképző: Partnerek modul) a törzskönyvezéséig (törzskönyvi és raktári nyilvántartás: Leírási egység és Raktári egységek modul) és a kutatásáig (kutatók nyilvántartása: Partnerek, Dosszié, Dokumentumok modul, kérőlapok: Kérés modul), illetve másolatkészítésig (Másolatkérés modul). Ezenkívül dokumentálható a fizikai állapotában bekövetkezett valamennyi változás is. Az eddig használt papír alapú vagy elektronikus szakrendszerekkel szemben további nagy előnye, hogy megfelelően strukturált adatokkal feltöltve nemcsak a nyilvántartást teszi egységesebbé és áttekinthetőbbé, hanem az iratanyagban való tájékozódást és annak kutatását is nagymértékben képes támogatni. Az online kérőlapleadás lehetőségével pedig amellett, hogy kutatóbarát a szolgáltatás, jelentős munkaerőt takaríthatunk meg azáltal, hogy a szakrendszer automatikusan kitölti a kérőlapot, így nem kell a kutatószolgálatos kollégának manuálisan rögzíteni azt. A kutatás országos, megyei tagintézményekre is kiterjedő nyilvántartása további szolgálatbővüléssel járhatna. Összegezve, teljes körű bevezetéssel és rendeltetésszerű használattal olyan háttértámogatást tud nyújtani a scopeArchiv szakrendszer, amelynek minőségi kiváltására sem a hazai, sem a nemzetközi viszonylatban jelenleg nincs lehetőség. A scopeArchiv öt éve
