Kincses Katalin Mária – Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis. Levéltári Közlemények, 85. (2014) 263–287.
Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis pontja, hanem több társadalomtörténeti jelenség analízisekor is - „mennyiségek kellenek", vagyis kiindulási pontként teljes körű, statisztikai szempontú adatgyűjtés szükséges, minél szélesebb körű forrásfeltárással. Számítógépes adatbázisok a levéltári kutatásban Mindez manapság, az elektronikus adatbázisok korszakában, kijelenthetjük, messzemenően lehetséges, ha a kutatás feltételei, intézményes háttere biztosított. A céhes kutatások egyenrangúan alapulnak írott és tárgyi forrásokon. Európai rendszerekkel kompatibilis adatbázisok, amelyek műtárgynyilvántartásra szolgálnak, a magyarországi múzeumokban - hatalmas és érthetetlen a lemaradás e téren nemcsak a nyugat-európai államoktól, hanem a balkáni és kelet-európai államoktól is - napjainkig sehol sem kerültek alkalmazásra. Ezért vagy egy már működő, az átjárhatóság és az európai rendszerekkel történő összekapcsolhatóság kívánalmának megfelelő levéltári adatbázis rendszer adoptálásának lehetősége kínálkozott számunkra kézenfekvőnek, vagy a már meglévő rendszerekhez hasonló, azokkal kompatibilis, de tárgyi forrásokról is szó lévén, azok fotóinak nagy tömegben és jó minőségben való kezelésére alkalmas új rendszer megalkotása. Utóbbi megoldást választottuk. Az Országos Levéltár az 1990-es évek elejétől készít számítógépes adatbázisokat levéltári anyagokhoz. Ekkor még a D-Base program volt általánosan használatban, melynek kezelése igen nehézkes volt, majd a Microsoft Access-programot használták. Ezek a programok még alkalmatlanok voltak olyan teljes körű adatbázisok létrehozásához, melyekben különböző típusú információk és az irat (vagy műtárgy) fotója egymáshoz rendelve megjelenhetett volna: csupán keresési segédletként, egyfajta elektronikus mutatóként kerülhettek felhasználásra.30 1997-től kezdődően dolgozták fel az Országos Levéltár munkatársai a Magyar Királyi Kancellária levéltárban őrzött Királyi Könyvek 67 kötetét az Arcanum Adatbázis Kft.-vel közösen, mely egy jelenleg is használatos keresőprogramban vált hozzáférhetővé.31 Az akkor kialakított adatbázis forradalmi újdonságot jelentett a levéltári iratok adatbázisban történő rögzítésének területén. A rendszer megalkotói a kezdetektől fogva szem előtt tartották, hogy az egyes adatokhoz majd a kapcsolódó források szkennelt, később digitalizált változatát is csatolni lehessen, és ezzel egy valódi adatbázist (nem pedig elektronikus név- ill. tárgymutatókönyvet) hozzanak létre. A Királyi Könyvek munkálatainak sikere ösztönözte a Miskolci Egyetemet arra, hogy egy ottani munkacsoport ugyanebben az adatbázisban, ugyanilyen feltételekkel rögzítse az Erdélyi Fejedelmi Levéltárban őrzött erdélyi Királyi Könyveket.32 A magyar Királyi Könyveket hosszú évek munkájával dolgozták fel, utolsó kötetei az első verzióba már be sem kerültek. A köteteket digitalizálták, a 30 Későbbi konvertálásuk is meglehetősen nehézkes volt. 31 Jelenleg a Diplomatikai levéltár használja ezt a keresőprogramot: http://mol.arcanum.hu/dldf/ opt/al01129 htm?v =pdf&a= start (a letöltés időpontja: 2014. augusztus 20.) 32 Az erdélyi Királyi Könyvek még mindig ebben az első adatbázis-verzióban kutathatók. 271
