Kincses Katalin Mária – Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis. Levéltári Közlemények, 85. (2014) 263–287.
Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis Kutatási feltételek, lehetőségek Az eddigi tapasztalatok, a nyilvántartási rendszerek aktuális fejlettségi szintje, a határainkon kívül eső, szlovákiai és erdélyi levéltárakban és múzeumokban a kutathatóság szempontjából jelentkező pozitív szemléletváltás, valamint nem utolsósorban megfelelő felkészültségű, az európai levéltári nyilvántartási rendszereket ismerő számítástechnikai szakember segítsége tette lehetővé, hogy egy egységes, ugyanakkor a nemzetközi koordináták között is használható új céhes adatbázisra gondolhassunk. 2011-ben kezdődtek meg a magyarországi céhes adatbázis-rendszer megalapozásának munkálatai, miután felmértük a kutatás állapotát, helyzetét, várható eredményeit és azt, hogy milyen szervezeti és anyagi keretek között valósíthatjuk meg programunkat.35 Kiindulási pontként - miután a résztvevő kutatók különböző intézmények munkatársai - egy intézmények közötti kis kutatócsoport létrehozása, a működéshez pedig egy sikeres OTKA- pályázati támogatás mutatkozott.36 Az elnyert támogatás birtokában 2012-ben indított program célja a magyarországi céhes adatbázis kiépítésének elindítása az 1526-1761 közötti időszakra vonatkozóan, a területi lefedettséget illetően teljes körűen, beleértve a mai Magyarország határain kívül eső területeket is: történelmi városainkat, megyéinket és egyéb közigazgatási egység alá tartozó településeket. A pályázat - és ebben szellemiségében folytatni kívánja a sok évtizedes gyakorlatot - elsősorban interdiszciplináris forrásfeltáró kutatás. A magyarországi céhes dokumentumok ugyanis nemcsak a történettudománynak, a gazdaságtörténetnek, hanem a néprajztudománynak, a művészettörténetnek is forrásai, ugyanakkor a történeti muzeológia, a történettudományon belül az ipar- és technikatörténet, vagy a hadtörténet, orvostörténet stb. alapvető dokumentumai. Mindennek kiindulópontját képezte a kezdeti öt kiválasztott város és három megye anyaga: Pozsony, Kassa, Sopron, Székesfehérvár és Pest, Buda, Óbuda, valamint Pozsony, Sopron és Fejér megye forrásai. A magyarországi írott céhes források nagy része - és természetesen a tárgyi források - múzeumainkban találhatók, ezért elsőként bevontuk a gyűjtőkörbe a Kiscelli Múzeumot. Feladatunk a teljes körű feltárás egy adott intézményben, minden céhes forrástípusra vo35 Köszönettel tartozunk e téren Németh Istvánnak, az Országos Levéltár főosztályvezetőjének, a Fejér Megyei Levéltár akkori igazgatójának, Erdős Ferencnek és Dominkovits Péternek, az MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára igazgatójának, akik a szakmai megfontolások során voltak segítségünkre. Nem utolsó sorban köszönjük a segítséget és a figyelmet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetésének, és a pályázat elnyerése után Mikó Zsuzsanna főigazgatónak, a Magyar Nemzeti Levéltár vezetőjének, akik kezdetektől fogva támogatják törekvéseinket: lehetővé teszik számunkra a kutatási lehetőségek beszűkftése, ellehetetlenülése ellenére az intézményen kívül folytatott vidéki és külföldi kutatásokat és a konferenciákon való részvételt. 36 Az OTKA 101 669 sz. tematikus pályázatának keretén belül, amit 2012-ben nyertünk el. Témavezető: Kincses Katalin Mária (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum), senior kutató: Tuza Csilla (MNL OL) az adatbázist megalkotta és a számítástechnikai hátterét Rába Endre (MNL E-levéltár) biztosítja. 273
