Károly István: Előzetes egy demográfiai-statisztikai számítógépes adatfeldolgozó rendszerhez. Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. 21–30.

A feldolgozó rendszer rendszertervének néhány ponton kétféle változatát készítettük el. Az egyik ilyen kétféle változatban készült részlet, a feldolgozás „A"-lánca, az adatok felvételének és gépi adathordozóra történő felvitelének módja. Mint kitértünk rá, valamennyi adatot számok formájában kódoltuk. Ez inkább egy, vagy néhány település feldolgozásánál járható módszer. Ha ennél nagyobb arányú feldolgozás folyik, ajánlatosabb és biztonságosabb a neveket - kivéve a települések neveit — eredeti formájukban felvenni. Ebből adódik a feldolgozás másik pontja, ahol kétféle módszer kidolgozása vált szükségessé: a nevek kódolása. A kézzel kódolt adatok géprevitelénél kihagyható a gépi kódolás, de, ha az utóbb ismertetett módszert használjuk, be kell iktatni egy automatikus kódolási fázist (,,B"-lánc) a feldolgozásba. A szöveges adatbeviteli módszernél viszont összehasonlíthatatlanul nagyobb a hibalehetőség, ami később sokkal több javítást eredményez. A feldolgozás folyamatát a 100%-ot megközelítően kívánjuk gépesíteni. Előre láthatólag ez nem ütközik akadályba, gyakorlatilag pedig azt jelentené, hogy az adatok felvitele után csak javításokat kell eszközölni és a névazonosításoknál lesz szükséges a kézi beavatkozás. A teljes feldolgozási folyamatot, illetve rendszerszervezési munkát egységekre osztottuk: 1. Az adatkártyák felvitele mágnesszalagra 2. Az adatkártyák számítógépes formai ellenőrzése, a rosszul lyukasztott kártyák adatainak kiíratása hibalistára 3. Számítógépes kódolás 4. Az adatállomány rendezése: egy ember adatainak egy sorba rendezése 5. Számítógépes névazonosítás 6. Az első 5 feldolgozási folyamat szükség szerinti ismétlése módosított — javított — adatokkal . 7. A hiányzó, de a rendelkezésre álló adatokból kiszámítható adatok kreálása, ezek jelölése 8. Az adatállományból fel nem használt adatok kiíratása, ellenőrzés, módosítások 9. A feudális kori adatállomány beépítése 10. A nem a feldolgozandó településhez tartozó anyakönyvi, vagy más jellegű, de az adatfelvételeknél még el nem különíthető adatok törlése 11. Új rekordok — egy ember adatai — kreálása 12. Igény szerint a családfák és őstáblák kiíratása 13. Egyéb számítások Mint a feldolgozási folyamat ismertetéséből is kitűnik, nem szükséges az adatokat a mágnesszalagra való felvitel után dekódolni és ellenőrizni. Ez hatalmas munkától szabadítja meg a felhasználót, bár első hallásra bizonyosan úgy tűnik, hogy könnyen pontatlansághoz vezethet, de a különböző feldolgozási folyamatokban különféle kritériumoknak kell megfelelni az egyes adatoknak, hogy azokat valósnak fogadja el a számítógép. Itt jutnak például jelentős szerephez az átfedő adatok a különböző kártyatípusokon, valamint, nyilvánvaló, hogy csak a helyesen felvett és torzulás nélkül gépre került adatok épülhetnek be már az egy személy összeállított adatsorába is, mert már ennek összeállításánál ki kell, hogy essenek a formai ellenőrzésen átjutott, de téves adatok. A különféle lyukkártyatípusok átfedő adatainak — minden kártya csak egyetlen egyhez kapcsolódhat - a valóságban is fedniük kell egymást. így tehát nem szükséges a terjes adatállomány ellenőrzése, hanem csak a hibalistákra került néhány százaléknyi. 29