Károly István: Előzetes egy demográfiai-statisztikai számítógépes adatfeldolgozó rendszerhez. Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. 21–30.

Károly István ELŐZETES EGY DEMOGRÁFIAI STATISZTIKAI SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÓ RENDSZERHEZ A demográfiai, statisztikai és genealógiai tárgyú feldolgozások jellegüknél fogva mindig nagy tömegű adatállomány létrehozásával, annak különböző szempontok szerinti átcsoportosításával, rendezésével és feldolgozásával járnak. Mindezt elvégezni a hagyományos módszerekkel igen nehézkes, időigényes munka és sok hibalehetőséget rejt magában. Ezért szükségszerű e téren is a modern, számítógépes adatfeldolgozó rendszerek létrehozása, de legalább a számítógép felhasználása az adatfeldolgozás során. Több külföldi kutatóintézetben történt kísérlet a demográfiai adatfeldolgozások gépesítésére, de ezek a próbálkozások csak részeredményeket produkáltak, vagy csak egy-egy részprobléma kutatásai kapcsán készültek programok. Hasonlójellegű kísérlet tudomásunk szerint ezideig nem történt Magyarországon, mely átfogó számítógépes rendszerfelépítését teremtette volna meg. Ezért célul tűztük ki egy olyan számítógépes demográfiai statisztikai feldolgozó rendszer kidolgozását, amely a lehetőségek szerint maximálisan automatizált, az adatállomány gépi adathordozóra történt felvitele után a kívánt végeredmények kiszámításáig minimális beavatkozást, azaz kézi feldolgozást igényelne. Megkíséreljük a különböző alakban leírt nevek gépi azonosítását, de előreláthatólag ez a feldolgozó rendszer legnehezebben megoldható része, bizonyos, hogy itt nem is lesz lehetőség a teljes automatizálásra. Az anyakönyvek mellett beépítjük a feudális kori conscriptiokat és egyéb genealógiaistatisztikai adatokat tartalmazó forrásokat is. Elképzeléseink szerint esetleg mód nyílhat egy-egy település rekonstruálására is. A feldolgozó rendszert egy község adatainak felhasználásával fogjuk kidolgozni. Ezért kiválasztottunk egy átlagos lélekszámúnak nevezhető dunántúli községet, Medinát (Tolna megye, Szekszárdi Járás), mivel e község szolgáltat olyan nagy számú adatot — mind a feudális és újkorból egyaránt-, melyre egy feldolgozó rendszer stabilan felépíthető, de nem túl nagy számú ahhoz, hogy az adatok kutatása és kódolása túlságosan hosszú időt venne igénybe. A kutatást a Tolna megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban 1979 decembere és 1981 augusztusa között végeztük. A szükséges engedélyek beszerzése után ugyanekkor kiegészítettük a 17. század végétől folyamatos, feldolgozásra alkalmas adatállományt a medinai községi tanács által rendelkezésünkre bocsátott népességnyilvántartás és a Tolna megyei Levéltár őrizetében levő medinai állami anyakönyvek általunk felhasználandó adatállományával 1980. január l-ig. így a rendszerterv kidolgozásához és Medina község demográfiai statisztikai „történetének" feldolgozásához szükséges adatbázissal rendelkezünk*; ez közel 8000 ember adatait jelenti, mintegy 300 éves idősorban. Ezúton szeretnék köszönetet mondani tanáraimnak és mindazoknak, akik munkámat eddig is támogatták és nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak, de mindenekelőtt Földi Istvánnak, a Tolna megyei SZUV munkatársának, aki a programozói munkát végzi, valamint a rendszerszervezési munkálatok jelentékeny részét és az adatelőkészítési munkáknál is hasznos tanácsokat adott. 21