Haraszti Viktor: Digitalizálás a gyakorlatban. Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. 3–18.
ún. teljes szövegű adatbázisok a dokumentum minden elemét visszakereshetővé teszik. Az eredeti levéltári irat azonban nem minden esetben kerül képként is digitalizálásra.9 Jelen tanulmány célja a képként történő digitalizálás áttekintése.10 Majd minden levéltár rendelkezik kis teljesítményű síkágyas lapolvasóval, amellyel néhány iratot, de főként képeket már digitalizáltak is. Ez azonban csak a kezdeti tapasztalatokra elég. A Magyar Országos Levéltárban végzett digitalizálási projektről sajtótájékoztatón lehetett hallani, a fejlesztő cég is levéltári archiváló (digitalizáló) szoftverként mutatja be termékét, de a tapasztalatok gyakorlati eredményeiről e sorok írásakor keveset tudni." A Történeti Hivatalban tervszerű digitalizálás folyik12 és levéltári anyagban végez digitalizálást a GDL General Document Line Rt., mégpedig a Magyar Államvasutak Rt. 1930-40-es évekbeli, MÁV Rt. örizetében lévő iratanyagban. Ez az épülőben lévő MÁV levéltár digitális archívumaként szolgál majd. A külföldi tapasztalatok sokkal gazdagabbak és ami fontos, hozzá is férhetőek.13 Megkerülhetetlen kérdés: mi célból kell, lehet és szabad iratokat digitalizálni? Állományvédelmi szempontból elsődleges használatát a szakirodalom nem ajánlja, az előző számban már kimerítően ismertetett okokból.14 Másodlagos állományvédelmi jelentősége azonban óriási, hisz a digitalizált iratról korlátlan mennyiségű másolat készíthető az eredeti károsítása nélkül. A digitalizálás kiemelt levéltári területe lehet a ritkaságok, egyedi értékek hozzáférhetővé tétele. Ez talán a jelenleg leginkább követett módszer. Olyan iratok, kiadványok kerülhetnek így a nagy nyilvánosság elé, amelyek más eljárással sokkal bonyolultabban és költségesebben. Több projekt közül talán a 1454. évi kiadású, göttingái Gutenberg Biblia digitalizálását említeném. A két kötetes kiadás 1282 oldalát digitalizálták és tették CD-n, és ami ennél fontosabb, Interneten is hozzáférhetővé. A kötet oldalai képként is megtekinthetőek, de a biblia lapjain lévő szövegek átiratban is olvashatóak. Az Internetes címen a felvételezés technikai részleteiről szöveges és képes beszámoló egyaránt található.15 Németországban a Retrospektív Digitalizálási Projekt 70 önálló projektet eredményezett, amelyek célkitűzésükben főként a szélesebb közönség elé tárhatóságot tűzték ki. Ezek nagyobb része könyvészeti anyag digitalizálását jelenti, de szerepelnek a 9 Bővebben I.: URL http://www.arcanum.hu 10 A teljes szövegű digitalizáláshoz I. még: BURCH, THOMAS-GÁRTNER, KÜRT: Standards der l'olltextdigitalisierung am Beispiel der Mittelhochdeutschen Wörterbücher auf CD-ROM ind im Internet, URL: http://www.bsb-inuenchen.de/mdz/forum/trier/index.html 11 A pilot rendszert a Haitec Magyarország Számítástechnikai Kft. fejlesztette, amelyben elektronikus iratok archiválására készítettek rendszertervet, rendszerelemzést és kialakítottak egy IBM Content Manager alapon működő elektronikus levéltári teszt rendszert. (A rendszer részletes leírása e sorok írásakor nyilvánosan hozzáférhető formában nem található meg, az URL: http://www.haitec.hu oldalon sem tesznek említést róla.) 12 L. CSEH GERGŐ BENDEGÚZ ismertetését a Történeti Hivatal Évkönyvében. Trezor, Bp. 1999. A könyvtári, múzeumi terület külföldön is előbbre jár a digitalizálásban, mint a levéltári, és mivel az esetek jelentős részében papíralapú dokumentumok digitalizálását végzik, tapasztalataik levéltári területen elsőrendűen hasznosíthatóak. 14 Vö. még: WEBER, HARTMUT-DÖRR, MARIANNE: Digitalizálás, mint iratvédelmi mód? A Deutsche Forschungsgemeinschaft munkacsoportjának beszámolója. Ford.: MOLNÁR PÉTER URL: http://www.bparchiv.hu/magyar/egyeb/ecpa/ecpa.htm ' URL: http://www.gutenbergdigital.de 5
