Haraszti Viktor: A Domea©-koncepció és hatása az elektronikus iratkezelésre Németországban. Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. 36–46.
ver a tartós megőrzést biztosító, szabványos formátumba kell konvertálja az iratot. A konvertálási idő az irattári őrzési idő részét képzi.21 A DOMEA®-koncepció általános elfogadottságát elősegítette az a tény, hogy a szoftvergyártók iratkezelési szoftver termékeik tanúsítását a független tanúsító-szervezetek (a KBSt közreműködésével) a koncepcióban foglaltak alapján végzik. Levéltári szempontból kiemelt fontosságú, hogy a minősítés során szerezhető 1000 pontból 110 a levéltári átadásra és a selejtezésre vonatkozó előírások teljesítése esetén adható. A megoldás keresésében nem csak a KBSt járt elől, vele párhuzamosan és együttműködve, a DOMEA®-koncepció ajánlásaira építve mások is kidolgozták saját módszereiket, így például a digitalizálás, elektronikus iratok kezelése terén különösen aktív Mannheimi Városi Levéltár 2001-ben az illetékességébe tartozó városi szervek részére elektronikus iratkezelési rendszerek bevezetéséhez segítségül dolgozott ki ajánlást. Az ajánlás később az iratkezelés egészének szabályozását célzó kiadvány részévé vált.22 Ez a példa is azt bizonyítja, hogy Németországban az állami levéltárügyi törekvések mellett a községi, városi levéltárak sem kívánnak alárendelt szerepet játszani az elektronikus iratkezelésben, nem elégszenek meg azzal, hogy valamilyen, mások által meghatározott elektronikus állományok a jövőben valamikor bekerülnek a levéltárakba, hanem igyekeznek — a hagyományos iratkezelés terén felhalmozott tapasztalataikra támaszkodva — továbbra is az iratkeletkeztető szervek segítségére lenni. A mannheimi tapasztalatokat a Bajor Állami Levéltárban 2007. június 75-án az „Elektronikus közigazgatás és a levéltár" tárgyban jelen sorok megjelenésekor már vélhetően megtartott konferencián is ismertették.23 Német levéltárak aktív szerepvállalása az elektronikus iratkezelés kialakításában Az Észak-Rajna Wesztfáliai Levéltár 1997. március 3-4-én Münsterbsn tartott konferenciát az elektronikus iratok archiválásáról. A konferencia anyaga kötetben megjelent és interneten is hozzáférhető.24 Michael Wettengel (Bundesarchiv) előadásának összefoglalójában már tíz évvel ezelőtt több megfontolandó szempontot fogalmazott meg: A levéltáraknak a szervek iratkezelése terén a tanácsadási, szakértői tevékenységüket tovább kell erősíteniük. Nem csak a selejtezések ellenőrzésénél, hanem az elektronikus iratkezelő rendszerek bevezetésénél is jelen kell lenniük. Többre kell törekedni, mint az irat levéltári átvételének biztosítása, a levéltárak gondoskodása az irat (elektronikus irat) egész életciklusára ki kell terjedjen. 21 ANDREA HÁNGER: Archivische Anforderungen an die Aussonderung elektronischer Aktén: Das neue DOMEAAussonderungskonzept. http://www . vda. Ivthueringen. archív. net/docs/TA T2005_Haenger.pdf 22 Akté, Vorgang und Vermerk - Ein kurzer Leitfaden zur Vorgangsbearbeitung und Schriftgutverwaltung, Stadtarchiv Mannheim, 2004. 23 A tervezett előadás címe: Der eigene Schreibtisch papierarm? Freud und Leid bei der Einjuhrung elektronischer Aktén im Stadtarchiv Mannheim és előadója: DR. CHRISTOPH POPP, Stadtarchiv Mannheim. A mannheimi városi levéltár a témakörben korábban megjelent kiadványa: Digitale Archivierung. Wirtschaftlichkeit undpragmatische Lösungen. Beitráge zur 9. Jahrestagung des Arbeitskreises "Archivierung von Unterlagen aus digitalen Systemen" im Stadtarchiv Mannheim Institut für Stadtgeschichte. Hrsg. von Christoph Popp (Sonderveröffentlichung des Stadtarchivs Mannheim Nr. 31). Mannheim 2005. 24 Archivierung von Unterlagen aus digitalen Systemen, Beitráge zur Tagung im Staatsarchiv Münster, 3.- 4. Marz 1997, hrsg. von Frank M. Bischoff. Nordrhein-Westfalisches Staatsarchiv Münster, 1997 (VerÖffentlichungen der staatlichen Archive des Landes Nordrhein-Westfalen, Reihe E: Beitráge zur Archivpraxis; H. 4) 42