Fehér Csaba: Két felmérés – két eredmény. A Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára elektronikus adatvagyon felmérésének eredményei és tanulságai. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 7–20.
Fehér Csaba My alábbi diagramon a felmért mennyis ég fenti tábla szerinti sgágalékos megoszlása alapján kapott eredmények olvashatók (BFL-adatokj A kimutatás azzal a meglepetéssel szolgál, hogy a BFL-es illetékességi területén az összes felmért irathoz képest elképesztő mennyiségű, több mint 56%-os (27 TB) maradandó érték-aránnyal találkozunk. Ezen belül kimagasló az adatbázisok mennyisége, bár ebben az esetben nem vizsgálták az azokra vonatkozó iratátadási hajlandóságot, illetve azok valós maradandó értékét. A szintén magas ügyiratkezelési szám esetén pedig megjegyzendő, hogy tesztelt eredmények híján nem tudni, mennyi lesz a selejtezést követően a valós maradandó értékű elektronikus irat. A MÓL adatainak diagramon történő bemutatása az összesítő táblák hiánya miatt, illetve módszertani okokból nem lehetséges; iratfajtánkénti éves maradandó/éves gyarapodó adattábla nem készült. A táblázat százalékos megoszlása alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a felmért 1083 TB-ból (ez elképesztő mennyiség) 276 TB minősül maradandó értékűnek! Ennek iratfajtánkénti belső megoszlása: 10% iratügykezelő, 1% e-mail, 2% hang/kép, 87% adatbázis. A 130 TB-nyi egzakt módon felmért maradandó értékű e-irat az összes 12%-át alkotja. Itt jegyezzük meg, hogy ez az arány a BFL-ben 56%-ra rúg! Az ITA- tanulmányban 300—350 TB szerepel, mint becsült mennyiség, vagyis a felmért állomány 30—35%. Mivel az ITA a 15 évnél régebbi, (BFL nincs adat) azonnal átvehető iratmennyiséget is felmérte, ebből megtudhatjuk, hogy az iktatás, ügykezelés iratfajtából 700 GB, az e-mail, kép/hang, adatbázis fajtából 8—10 TB-nyi anyag (becsült) kerülhetne azonnal levéltári átvételre. 16
