Drótos László – Kőrös Kata: Adattármustra. Levéltári iratok. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. (2009) 9. 422–439.
Drótos László - Kőrös Kata Adattármustra. Levéltári iratok A sorozat egyes számaiban független szakemberek értékelik a magyar nyelvű internet könyvtári szempontból fontos tartalomszolgáltatásait megadott szempontok szerint; ez alkalommal a levéltári jellegű információforrásokat. A bírálatok a használók számára fontos kezelőfelülettel, keresőrendszerrel, tartalommal és metaadatokkal foglalkoznak. Az értékelések egyrészt segítséget nyújtanak a rendszerek minél eredményesebb használatához, másrészt felhívják a fejlesztők és karbantartók figyelmét a szolgáltatás hiányosságaira, a jövőbeli minőségi javítások érdekében. Országgyűlési dokumentumok: naplók és irományok 1861-1990 Honlap: http://mpgy.ogyk.hu E-mail: mpgy@ogyk.hu Fenntartó: Országgyűlési Könyvtár Értékelés dátuma: 2009. május 18. Értékelő: Drótos László Általános értékelés Az Országgyűlési Könyvtár által létrehozott digitális dokumentumtár ünnepélyes megnyitója 2008 júniusában volt. Ekkor az 1861-1918 közötti parlamenti naplók és irományok váltak elérhetővé, vagyis több mint 300 ezer szkennelt oldal; ez a szám azóta már közel a duplájára nőtt és a záróév pedig 1990-ig tolódott ki. A sajtóhírekben megjelent tervek szerint a jövőben további évekkel és típusokkal - például jegyzőkönyvek, házszabályok, delegációk iratai, zárszámadások, költségvetések - bővül majd ez a szolgáltatás. A dokumentumok oldalanként különálló, kétrétegű PDF állományokban vannak: felül egy egybites (fekete-fehér) és mögötte a felismertetett (javítatlan) szöveg. Keresni a teljes szövegben vagy az egyes kötetekhez készült mutatókban lehet. A szolgáltatásnak elég szokatlan, sokablakos kezelőfelülete van, ami az alkalmi felhasználóknak nehezen átlátható, megtanulható. Az egyes aloldalakon egy-két mondatos „tipp”-ek nyújtanak némi segítséget, de részletes útmutatót sehol nem találni. Jó tulajdonsága viszont a rendszernek, hogy a korábbi kereséseket megőrzi, így ezek később is előhívhatók és lefuttathatok - igaz csak az adott gépről, mert ezek nem a szerveren tárolódnak. A tesztelés során talált három komolyabb hiányosság a következő: 1. Nincsen rendes ismertető sem a digitalizált tartalomról, sem a felhasználói felületről, pedig a kívülállók (pl. újságírók, politikusok, jogászok) számára egyik sem magától értetődő, így könynyen lehet, hogy az „elveszettség érzése” miatt gyorsan otthagyják ezt a rengeteg munkával létrehozott, értékes szolgáltatást. 2. A speciális ablakkezelés nemcsak a rendszer átláthatóságát nehezíti, hanem az átlagfelhasználó számára elérhetetlenné válnak a böngészőjének megszokott funkciói: nem tud könyvjelzőt elhelyezni, találati listákat elmenteni vagy kinyomtatni, egyes ablakokat átméretezni vagy görgetni, betűméretet állítani, és azt sem látja, hogy éppen tölt-e valamit a kliense vagy csak rosszul kattintott és azért nem történik semmi. És természetesen egy ilyen felület a közintézményektől elvárt akadálymentes hozzáférésnek sem felel meg. 3. Különösen az irományok mutatói között böngészve elég gyakori, hogy megjelenik ugyan az iromány száma, de nem kattintható. Tartalmi ismertető vagy a projekt előrehaladását mutató adatok hiányában nem lehet tudni, hogy ennek az-e az oka, hogy az adott irat még nem került digitalizálásra (esetleg nincs is meg az OGYK- ban), vagy adatbeviteli hiba történt, ezért nem került rá a számra a hivatkozás. Fontos volna arra is felhívni a figyelmet, hogy nem minden időszakhoz készültek mutatók, így aki ezek alapján próbál keresni, az a teljes dokumentumhalmaznak csak egy részét találhatja így meg. Összefoglalva: Nem könnyű feladat egy ekkora és elég kevéssé strukturált szöveghalmazt jól kereshető és böngészhető adatbázissá alakítani 422
