Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Németh István – Rádi Péter – Reisz T. Csaba: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. 4–36.

ban és a kutatótermekben működik a rendszer. Az adatépítés most a második fázisban van, folyik az ún. csatlakozó adatbázisok kialakítása — akár iratszintü nyilvántartást lehetővé téve —• és a fond-állagleírások rögzítése (több ezer leírás már készen van, de tegyük hozzá, hogy a MOL rengeteg publikált repertóriumból, leltárból meríthet adatokat, tehát — a régi anyagnál — szilárd a szakmai alap). Megtörténtek az előkészületek arra, hogy a rendszer digitális képeket is befogadjon, a tervek szerint 2001 elején megindul a raktárjegyzékek szkennelése és integrálása. így a MOL egy rendszerbe foglalja a rendelkezésére álló segédletek nagy részét. 1999-ben megszületett a Fond-X internetes verziója, azóta a világ bármely részéből elérhető on-line módon az adatbázis. Hátránya viszont a MOL rendszerének, hogy elsősorban kutatói használatra készült, a (fond)-nyilvántartási követelményeknek csak részben felel meg, igaz, egy nyilvántartási modul gond nélkül csatlakoztatható a rendszerhez, ennek kifejlesztése azonban még hátra van. A MOL rendszere országos feldolgozást is lehetővé tenne, egyelőre azonban csak néhány nyilvános magánlevéltár építi vele az adatbázisát. 1998-ban elméletileg csatlakozott a program használatához hat önkormányzati levéltár is, de nem tudunk arról, hogy lenne adatbázisuk. A BFL működő (DOS-os) rendszerét kimondottan az önkormányzati levéltárak szükségleteit figyelembe véve fejlesztették ki, azt más jelzetrendszerű levéltár nem tudja használni. Fond-, illetve állagszinten a fővárosi levéltár adatait is rögzítették. 1995-ben kezdtek hozzá egy új (Registrum nevű) rendszer programozásához Windows platformon, ennek béta verzióját hat év fejlesztés után most bocsátották nyilvános tesztelésre. A Registrum, ami a nemzetközi leírási szabvány (ISADg) ajánlásait szorosan követi, szintén lehetővé teszi az akár iratszintű nyilvántartást is. Az önkormányzati levéltárak többsége a BFL rendszerének alkalmazása mellett döntött, néhányan — állításuk szerint — fel is töltötték az adatbázist, de nincs látható jele (publikáció, honlap, CD) annak, hogy azt valóban használnák. A két rendszer eltérő szakmai filozófiát képvisel. A nemzeti levéltár az integrációra helyezi a hangsúlyt, a fő célja a meglévő adatok, információk, segédletek egy rendszerben egyesítése, a szabványosítás lényegében csak állagszintig érvényesül. A fővárosi levéltár viszont elsősorban a szigorú szabványosítás álláspontját érvényesíti. A térképgyűjtemények világszerte kedvelt anyagok az elektronikus feldolgozásnál, ennek az az oka, hogy gyűjteményes jellegük miatt egyszerű a struktúrájuk, és könnyen szabványosíthatok az adatai. Magyarországon a '90-es években párhuzamos fejlesztések folytak. A Csongrád Megyei Levéltár szentesi részlege DOS alapon kidolgozott egy keze lőszoftvert, a BFL ugyanabban az időben egy másikat fejlesztett ki. A Magyar Levéltárosok Egyesületének [MLE] Számítástechnikai Szekciója elhatározta, hogy koordinálja a feldolgozásokat, és egy országos adatbázis létrehozását segíti elő, de nem a már létező két szoftver közül választott, hanem egy olyan harmadik rendszer kifejlesztése mellett döntött, ami majd lehetőséget nyújt térképek digitalizált képének csatolására is. A külső cég által végzett munkálatok befejezését 200l-re ígérik. A MOL legnagyobb adatbázisa az 1526 előtt keletkezett oklevelek (DL-DF gyűjtemény) alapadatait tartalmazza, és közel két évtizedes munkával készült. Jelenleg a regeszták adatrögzítése történik, már több tízezer ilyen oklevéltartalmi összefoglaló került a rendszerbe. Az adatbázis CD-je 1999-ben megjelent, az újabb, több tízezer regesztával 21