Bácsa Imre: A számítástechnikai adathordozók archíválása című kutatási téma zárójelentése. Rövidített szöveg. Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. 13–18.
A számítástechnika-alkalmazási program Fentebb már szó esett arról, hogy a számítógépes adatfeldolgozás a levéltári információk tekintetében milyen nagy előkészítő munkát igényelhet. Magától értetődik, ha csak olyan forrásegyütteseket veszünk számításba, amelyekben vagy már megtörténtek bizonyos előmunkálatok (ezek száma egyébként jóval nagyobb, mint hittük volna), vagy pedig az ilyen jellegű munkálatok számítógéptől függetlenül is időszerűek. De még ilyen korlátozással is, a legkülönbözőbb rendeltetésű, meggyőződésünk szerint tényleg szükséges információs rendszerek kiépítése nem egyszerűen középtávú vagy egy emberöltőre szóló programot biztosít, hanem a belátható jövőben a levéltári munka állandó alkotó eleme lesz. A történelmi távlatokat az utókorra hagyva, maradjunk azoknál a feladatoknál, amelyeknek elvégzése már most indokoltnak látszik. A feladatok alábbi felsorolása nagyjából időbeli sorrendet is jelent. 1. Magyarország Mohács előtti történetének levéltári adatbázisa. 2. A Magyar Országos Levéltár térképgyűjteményeinek adatbázisa. Az előkészítő munkálatok nyers adatfelvétel formájában 1983 óta folynak. A rendszerterv elkészítése és a rendszer kipróbálása 1986 végéig megtörténik. 3. A Magyar Országos Levéltár kutató- és tájékoztató szolgálata dokumentációjának statisztikai feldolgozása és értékelése. A dokumentáció 1985-től kezdve a számítógépes adatfeldolgozás követelményeinek megfelel. Az adatok feldolgozása 1986-tól kezdve évente rendszeresen folyik majd. További információs rendszerek, amelyeknek szükségességében bizonyosak vagyunk, de a feladat pontos megfogalmazása csak 1985-ben, a rendszertervek elkészítése és a rendszerek kiépítésének megkezdése pedig legkorábban a következő középtávú tervidőszakban lesz lehetséges: 1. A polgári kori kormányszervek iratanyagának adatbázisa a korábbi években elvégzett anyaggyűjtések (központi általános tematikus mutató, minisztertanácsi napirendjegyzékek stb.) eredményeinek felhasználásával. 2. Magyarország török kori történetének levéltári adatbázisa, úgyszintén bizonyos előmunkálatokra (pl. lajstromozás) alapozva. 3. Központi helységnévmutató a Magyar Országos Levéltárban őrzött levéltári anyaghoz. 4. A Magyar Országos Levéltárban őrzött levéltári anyag állomány-nyilvántartása. 5. A Magyar Országos Levéltár mikrofilmtárának állomány-nyilvántartása. 6. Központi hungariea-nyilvántartás. 7. A konzerválásra és restaurálásra szoruló levéltári anyag nyilvántartása. Első pillantásra mindez együttvéve kicsit talán soknak látszik. De hát a feladatok nagyobb részét így is, úgy is el kell végezni, és ha már igen, akkor miért ne tegyük azt nagyobb hatásfokkal? Másfelől, a hagyományos levéltári munkák eredményeképpen a múltban felgyülemlett, de szétaprózottan, rendszertelenül kezelt vagy éppen parlagon heverő eredmények jobb hasznosításának szükségességét aligha lehet vitatni. Meg aztán senki sem várja el tőlünk, hogy mindent egyszerre végezzünk el. A magunk részéről mindenesetre már most szeretnénk a feladatokat minél világosabb megfogalmazásban látni, függetlenül a megvalósítás időhorizontjától. 16
