Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Rendezés

zöti érvényes!thetők

r nen leliet felállítani, még na ezeket a sémákat típus— levéltár/:kr-r alkalmazva készítenénk is el • Magának az iratanyagnak: a. kialakulását, a létrehozó szerv működését, hatás- és illetékességi körét kell alapul vonni, mert osak ezáltal teremtünk szilárd alapot az iratok helyes c soportcsitasakhoz. Nem szabad elfelé jténünk, hogy még azonos jellegű iratképző szerv anyagában is lehetnek egyedi sajátosságú iratok, amelyek a helyi viszonyok következményeképpen keletkeztek * Ha a pillanatnyi kutatási vagy érdeklődési szempontok szerint állítunk fel sémákat, akkor csak egy meghatározott tematikai anyagfeltárásnak teszünk szolgálatot, de nem segitjtik elő az egész anyag használhatóságát, a holnap kutatási igényeinek kielégitését. Csak az iratképző működési-, hatásköréhez simuló rendszer időtálló. Az iratanyag tagolódása tehát a levéltár - fond állag - tétel - irat - sorozat - ügyirat. Minthogy az egyazon államhatalmi, államigazgatási vagy jogszolgáltatási ágazatba vagy annak élén álló hivatalnak;, hatóságnak, intézménynek alárendeltségébe tartozó szervek fondjai, vagy az egyazon gazdasági ágazatba vagy az ezt összefogó és i— rányitó gazdasági szerv érdekkörébe tartozó gazdasági szervek fondjai, és egyazon családba vagy annak rokonságába tartozó vagy a családi vagyon által anyagilag, szervezetileg ás adninisztrative egybekötött szervek fond'.ai levéltárat alkothatnak, /LÜSZ, 7b, § /2/ c pont/ Levéltárról csak akkor beszélhetünk, ha az iratanyagból legalább két fondót tudunk kiala kifani* Másrészt pedig a fondókon belül a fend— kepzo á Ital szervezeti önállóság folytán vagy más okból /például tárgyi szempontból/ elkülönített levéltári anyag-