Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

az országgyűlés, illetőleg a biróságk működésének evőddé nyéképpen keletkezett irattipusokról. Az országgyűlések iratai közül elsősorban a királyi előadásokat /előterjesztéseket/ a királyi propozíciókat az összehívott országgyűlés feladataira és tartamára vonatkozólag, a királyi leiratokat, az országgyűlés feliratait és az azokra adott válaszokat, a magánosoktól az országgyűléshez intézett beadványokat, az országgyűlés két háza közötti üzenetváltásokat, az ülésjegyzőkönyveket és az országgyülésinaplókat említhetjük: ezek ugyanis nélkülözik az ügyviteli iratok jellemző vonásait. A bíróságok munkáját legjobban a pertestek fejezik ki. Ám ezek magukban foglalják valamely perre vonatkozó összes iratokat, a bíróé ági tárgyalások menetét a perfelvételtől kezdve, a különböző fokú biróságok előtt folyt jogvitát, a közbülső Ítéleteket, a per uj£afe1 vételt, s magukban foglalják a felek által a különböző birósági fórumok előtt bemutatott okleveleket, iratokat - akár ere|detiben, akár másolatban. Minthogy a pertestek a különböző időpontokban és különböző fokú biróságok előtt folyt pert teljes egészében tartalmazzák, bemük folyamatosan, magától értetődően a különböző biróságok jegyzői egymástól eltérő kézirással jegyezték be az említett szövegeket, nem lehetnek egy meghatározott bíróság ügyvitelének kizárólagos iratai. Gyakorlatilag az utolsó, a legfelső bíróság irattárában vannak, de az alsóbbí'oku biróságok munkájára, eljárására azonos értékű forrásanyagot tartalmaznak. Valójában tehát teljes egészében a pert tárgyaló egyik bíróság fendjába sem tartoznak.