Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Az Országos Levéltár története

tőségük lehetővé tételét sürgették, Igy a MuzeumJ Levéltár 1876-tól egymás után vette megőrzésbe a családi levéltárakat, pedig emellett jelentős iratgyűjtemény ékkel is rendelkezett, amelyek közül kiemelkedett az 1848/49-es szabadságharccal és az azt követő emigrációval kapcsolatos iratanyag. Meg kell jegyeznünk, hogy a Múzeumi Levéltár és az Országos Levéltár egyesítése - noha csak papíron - már a Tanácsköztársaság alatt is megtörtént. Az Országos Levéltár 1949 után 1950-ben következett be az Országos Levéltár mai szervezeti beosztásának kialabitása: a feudális és a polgári kor központi kormányhatóságainak, valamint a családok, testületek és intézmények, valamint a. gyűjtemények iratanyagát őrző I-III. osztályra. Ehhez kapcsolódott a technikai, valamint 1953-1956 és 1961-1970 között a Népi Demokratikus osziáLy, majd 196l-től a megszűnt Központi Gazdasági Levéltár, mint a Gazdasági Levéltárak osztálya. Irodalom: Bottló Béla: Az Archívum Hegni megalakulása. Levéltári Közlemények, 1956, /XXVIII/ évf. 61. sk.l, Bottló Béla: Az Archívum Begni első évtizede, evéltári Közelmények,. 1962, /XXXII/ évf. 57. sk.l. Czobor Alfréd: Az Országos Levéltár felállításának ter~ ve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése. evéltári Közlemények, 1925. /III/ évf, 1. sk.l. Miskolczy Gyula: Az országos Levéltár felállítása- Levéltári Közlemények, 1925. /!,/ évf, 6.. sk.l. Sulica Szilárd: L múzeumi levéltár kialakulása. Levél-