Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Az Országos Levéltár története

le — minthogy a íőhatíoágok ŰZ ó-feedo*-t ly«kW1 napi ügyvitelük lsít>oix

r

'?l

4

'

t

hatás- érdekében nap mint nap kölcsön kértek iratokat. Magyar Nmzeti Múzeum Levéltára Az 1934. évi VIII. tc. az Országos Gyűjteményegyetem helyébe a Magyar Nemzeti Muzeumot szervezte, amely hat intézményből áílott: az Országos Széchenyi Könyvtár, az országos Levéltár, a Magyar Történeti Múzeum, a Magyar Szépművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Közgyűjtemények Országos felügyelősége tartoztak hozzá. A törvény az addig az Országos Széchenyi Könyvtár részeként működött Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárat beclvaszotta az Országos Levéltárba, amely ettől kezdve két részből állott: a Kormányhatósági Levéltárakból és. a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárból. A Széchenyi Ferenc által alapitott Magyar Nemzeti Múzeum ugyanis kezdettől ingva a tárgyi emlékeken kivül könyveket és iratokat is gyűjtött, A könyvtár keretében 1866ban megalakították a Kézirattári osztályt> amelyből 1882-ben vált ki a Levéltári Osztály. A Levéltári Osztály 1926-ban a Nemzeti Múzeum épületéből felköltözött az Crszagos Levéltár épületébe, a Bécsikapu felé eső III. emeleti raktárt, valamint a II. emeleten 3, a III. emeleten 2 dolgozószobát foglalt el. Az osztály egyébként 1929-től a kön/vtár egyik szervezeti egysége volt. A Nemzeti Múzeum Levéltára jelentőségét 1876 után növelte az a körülmény, hogy miután a megszűnt kormányhgrtóságok iratanyagának hozzáférhetővé tétele az országos Levéltárban biztosított volt, az érdeklődés a családi levelesládák felé fordult, s ezek biztonságos megőrzését és kutatna—